Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

Gvadányi élete

szt.-gotthardi' ütközet alkalmával, melyben Montecuculi fényes győzelmet aratott a törökön, hősi halállal mult ki. Pia, szintén Sándor, már ekkor őrnagy volt, de alig néhány év alatt tábornokságig vitte fel s hűsége jutalmául I. Lipót a szendrői végvár kapitányának nevezte ki. Ez állásában érte az a szerencse, hogy midőn III. Szobieszki János lengyel király Bécs felszabadi* tása után győztes seregeivel hazafelé vonult, Jakab hei czeg fiával s kíséretével együtt nyolcz napig nála pihent meg. Guadagni Sándor fejedelmi módon fogadta és látta el magas vendégeit. Szobieszki nem volt fukar az elismerésben, s a tábornok sziveslátását 1686 május 24-én a lengyel grófsággal hálálta meg. Czimeréhez pedig a lengyel fehér sast adta. Alig egy évre ez esemény után nőül vette néhai ghymesi gróf Forgách Ádám borsodi főispán leányát, Dorottyát, s ekkor a magánéletbe vonult vissza. Rudabányán telepedett le, melyet feleségével kapott nászhozományképpen. Az 1687-iki országgyűléshez azután indigenátuscrt is folyamodott. Kérelmét Borsodmegye pártolólag terjesztvén föl, az országgyűlés kedvező végzést hozott Az 1687-iki 28 ik törvényczikk ugy a saját, mint törvényes utódai részére biztosította a magyar honosságot és magyar grófi diplomát.

1

) Guadagni Sándornak három fia volt: Sándor, Ádám és János. Mind a három katonai pályára lépett, melyet a/.onban házasságuk után csakhamar odahagytak. Az első gróf Barkóczy Máriával kötött frigyet, *) Podliraczky József: A Gvadányi nemzetségről Magyarországon. M. Ak. Értesítő 1853. Áprilisi ülés.