Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

Gvadányi élete

got, élvezetet meríthet belőlük a modern olvasó is. S a jelen értekezés, mig egyrészt e müvek iránti érdek felkeltését, másrészt az összes fenmáradt adatok felhasználásával, Gvadányi életének megirását czélozza. Gvadányi József a logelöbbkelö olasz nemes csaladok egyikéből származott.*) A családnak három : Örgrófi, grófi és köznemesi ága, de közös eredete volt. ősi fészkük Toskánában feküdt, melyet azonban a tizenhetedik század folyamán végkép odahagytak s idegen földön telepedtek meg. Csak a grófi ág maradt hü ősi tűzhelyéhez s ennek egyik sarja Guadagni János a papi pályán a bibornokságig emelkedett. A nemesi ág Francziaországba szakadt s Lyon környékén elvonultan gazdálkodott. Egyik tagja, Guadagni Tamás azonban csakhamar kilépett elszigeteltségéből s a páviai ütközet után ötvenezer tallér dijért I. Ferencz udvarmestere lett. Az őrgrófi ág feje, a mint magát olaszosan nevezte : Marchio Alexander de Guadagnis volt, tábornok az olasz hadseregben. De 1660 körül hazája kötelékéből kilépett, s Ausztriába jőve, III. Ferdinándnak ajánlotta föl szolgálatát. A császár kegyesen fogadta s tábornoki ranggal alkalmazta hadseregében. Mi okozta a család ez elszéledését, vájjon a családtagok egymásközti viszálkodása-e vagy a viszonyokkal való meghasonlás? Nem tudjuk. Tény az, hogy Olaszországot elhagyták s hazájukba nem is tértek vissza többé. Guadagni Sándor tábornok azonban nem sokáig szolgált az osztrák hadseregben. Az 1664-ben vivott l

) L'Ad vocat Históriai Dictionariuma. Ford. Mindszenti Sámuel. Komárom 1795. III. k. 429. 1. Nagy Iván: Magyarország családai. II. k. Gvadányirol szóló czikk.