Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

Gvadányi jellemzése

magán hordja kora szellemének, eszejárásának s irodalmi divatának bélyegét. Sem a vallási viták, sem a török háborúk százada nem volt alkalmas arra, hogy komikai költőket teremtsen, az úgynevezett irodalmi hanyatlás százada még kevésbbé. Jóllehet, hogy éppen a szatmári béke utáni időből akadunk egy verses munkára, mely egy komikai személy viselt dolgait örökíti meg. Ez a Kolumban János müve. Teljes czime: ^Néhai Tordai hadnagy Vida György facetiájinak: jeles tréfáinak históriája. Melyet hevertében mélánkóliái között magyar versekben foglalt : sződemeteri házánál olosztelki Kolumban János, némely vármegyéknek hütÖs assessora. Nyomtattatott 1759 esztendőben." Az egész négy részből áll. Az elsőben igy mutatja be a tréfás Yidát: Okos ember is volt, sok helyeken forgott, Mindkét kézre adni az embernek tadott A hol kívántatott mindaddig hazudott A mig kedvben esett, addig nem lassúdott. A. többi három részben részletesen elmondja Kolumban, hogy hőse Tordán nemes esaládból született, s iskolái végeztével kanczelláriára menvén híres prókátorrá lett. Híre eljutott Teleki Mihályhoz is, ki meghívja magához gernyeszegi udvarába, s itt Yida ugy Telekivel, mint vendégeivel otromba tréfákat üz. Nem egyszer megbüntetik, de ura mindig megbocsát neki. Végre tordai hadnagynak teszi meg Teleki, de tréfáival itt sem hagy fel, s a többek közt áprilist járat Heiszter generálissal is. Tököli Imre beütésekor táborba száll s egyik ütközetben, a törcsvári szorosnál vitézi halált hal. Egyénit esnek, kompozicziónak semmi nyoma sincs e műben. Sületlen tréfák leírásából áll az egész.