Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)

még nem létezett, de területe már a csetneki uradalomhoz tartozott. A birtok később felosztásra került

7 Detre fiának, Benedeknek a gyermekei között, és így a Bebek család Csetneki ágáé lett Dobsina, Csetnek várának tartozékaként.

8 Sok történetíró Dobsina alapítását Bebek Miklósnak tulajdonította, ami abból eredt, hogy nem az eredeti okleveleket, hanem az átiratokat vették alapul.

9 (A Bebekek mint porta-, bánya- és hámortulajdonosok előfordulnak ugyan Dobsinán, de a birtok mindig a Csetnekieké volt.) A település „alapító oklevele" 1326-ban kelt az egri káptalan előtt, amely egy jellegzetes soltészszerződés, de valószínű, hogy már korábban is éltek ott telepesek. Az alapító soltész,

10 Radiziaus fia Miklós is közéjük tartozott, erdőt irtott, és vállalta, hogy lakosokat telepít oda, akiknek megadják a korponai jogot. Ezt bizonyítja az is, hogy Csetneki László 1334-ben bepanaszolta a soltészt - itt már Razlo fia Miklós néven -, mert az nem teljesítette kötelezettségét, és elszökött.

11 Ha a soltész 1334-ben nem telepített oda embereket, akkor nem mondhatjuk minden kétséget kizáróan, hogy Dobsinát 1326-ban alapították, hanem csak azt, hogy ebben az évben kötöttek egy soltész-szerződést a betelepítésére. Az irat említést tett arról, hogy az erdőben szétszórtan már éltek emberek, a soltésznak őket kellett volna egy helyen letelepíteni. Az itt dolgozó bányászok kedvéért volt szükséges erdőirtást végezni, hogy szántójuk, rétjük, legelőjük legyen. A bányászok ott telepedtek le, ahol ércet 6 LUX Gyula: Dobsina településének és birtoklásának története In: Turul, 48. évf. 1934. 3-4. sz. 55. p. 7 U. o. 55-56. pp. Először 1318. febr. 2-án, majd 1320-ban, végül 1326ban. Ez utóbbi alkalommal kerül Csetneki Lászlóhoz Dobsina területe, ahol már pontos határa is ki volt jelölve. 8

U. o. 57. p. 9 A soltész a német Schult-heiß, Schulze, illetve a középkori latin scultetus szóból származik. Jelentése községi bíró, az általa létesített község bírája. Hivatala örököseire, özvegyére szállt. (LUX Gyula: Dobsina településének. .. 60. p.) 11 Mivel annak nincs nyoma, hogy a földbirtokos új szerződést kötött volna valakivel, azt kell feltételezni, hogy a soltész visszatért és teljesítette kötelezettségét.