Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)

találtak, azon a helyen építették fel házukat, állították fel olvasztójukat. Ezüstöt, rezet és vasat termeltek, s ha az érc elfogyott, tovább mentek. A soltész-szerződés 16 évi adó- és illetékmentességet biztosított, majd évi 16 garast, továbbá húsvétkor és Szent Mihály napján l-l garas ajándékot kellett fizetni a földesúrnak.

12 A soltész számára garantálta a bányajövedelem egyharmadát, két szabad telket, illetve egy-egy telket sörfőző és malom számára.

13 Ez azt bizonyítja, hogy a soltészszerződés megkötése előtt már folyt bányászati tevékenység Dobsina területén. A város valószínűleg az 1330-as években más soltészségek segítségével jött létre és fejlődött virágzó oppidummá, amelyben jelentős bánya- és vasipar volt. A 14. században a bányajog új rendszere alakult ki: a földesurak bányamüvelésre kaptak jogot; vagy maguk művelték a bányákat, vagy átruházták a termelést a község lakosaira. A felszínre hozott ércet a földesúrnak voltak kötelesek átengedni. Dobsina földesúri bányaváros lett, bár a királyi bányaváros címet a 17-18. századig viselte. 1417-ben Zsigmond király oklevele

14 már mezővárosnak (oppidum) nevezi, és vásártartási, valamint pallosjoga volt (ez a korponai jognak

15 felelt meg). Egy 1427-ből származó adólajstrom szerint 53 porta volt Dobsinán, és ha egy portán egy család lakott, és azt átlagban 5 fővel számoljuk, 12 LUX Gyula: Dobsina településének... 59. p. 13 Megkapta a telepesek által a földesúrnak fizetett adó, az ajándék és a büntetéspénzek egyharmadát. A templom és más épületek számára is telkeket jelölhetett ki. Amikor a telkeket a község megváltotta a soltésztól átvette a sörfőzés, italmérés, őrlés jogát is a magdeburgi jog szerint. 14 LUX Gyula: Téves adatok... 170. p. 15 A korponai jogot IV. Béla adta Korpona városának 1244-ben. Ez szabad bíró- és papválasztást, vámmentességet biztosított az országon belül. Saját bírója ítélkezhetett a korponai polgár felett. Az örökös nélküli polgár vagyonát a város örökölte. A város határán belül szabadon vághatott fát, és fejthetett követ. (LUX Gyula: Dobsina településének... 61. p.)