Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - A bányászok és a bányaüzemek szerepe a szlovákiai Gömör barlangjainak kutatásában és felmérésében (Horváth Pál)
Rozlozník bányászati és barlangkutatói tevékenysége során bevezette a használatba az akkor még forradalmian újnak számító fejvilágítást. Erre a célra saját szerkesztésű karbidlámpát használt, amelynek égője a sisak elején helyezkedett el, a gázt pedig tömlővel vezette fel a fejvédő hátsó részéhez, majd onnan a belső oldalon át az égőhöz. (4. sz. képmelléklet, 2. sz. ábra.) A fennmaradt fényképek alapján megfigyelhető, hogy ezt a módszert már a Berzétei-barlang kutatása során is alkalmaztak 1954-ben. Ám erről Rozlozník 1959-ben bekövetkezett tragikus halála után teljességgel megfeledkeztek. A szlovákiai bányászatban az akkumulátoros lámpákkal történő fej világítást 1960-tól vezették be hivatalosan. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy szórványos adataink már a középkortól vannak fejre, illetve a fej védőre erősített lámpák használatáról, természetesen mindig az adott kornak megfelelő világítóeszközökkel. A 20. század elején az amerikai bányákban erre a célra speciális karbidlámpákat fejlesztettk ki. A barlangkutatók a módosított, klasszikus bányász karbidlámpákat csak 1976-tól kezdték újra fej világításra használni. A várhosszúréti barlang (Buzgó-barlang) feltárása Rozsnyói barlangászok 1964-ben a Buzgó-forrás medrének kimélyítésével a forrásszájon keresztül áthatolva alulról fedezték fel Várhosszú-réten a Buzgó-barlangot 13 . A feltárás itt már nem ment olyan könnyen, mint Gombaszögön. A felfedező folyosó 120 méter hosszú, és a kitermelt anyagot néhol 70 méter távolságra kellett kihordani az igen szűk és alacsony járaton, amit még a sár is nehezített. Hasonlóan a Berzétei-barlanghoz, a szállításhoz itt is használtak kötélpályát, csak azzal a különbséggel, hogy a hosszúkás szállítóedény két, a vödör füléhez hasonló fogóval volt a futógörgöre függesztve, míg a Berzétei-barlangban használt szállító13 Rozlozníkék már 1956-ban bejutottak a barlang alsó termébe, de a feltáró munkát meg kellett szüntetni a Buzgó-forrás lakossági vízellátóként való kihasználása miatt.
