Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Édesapám, Kállai Géza (ifj. Kállai Géza)

nyomán talpra állt, és a megcsonkított ország első ércbányája lett. A többi, ami a második világháborúig történt, már kellően dokumentált ipartörténet. Könyvek, kiadványok sora foglalkozik vele, ezért nem érdemes nekem - kevés hozzáértéssel - az eredményeket felsorolni. Azt azonban el kell mondanom, hogy apám a Bányászati és Kohászati Lapokban számos tudományos értekezést tett közzé, és működését az akkori kormányzat - nem csak eredményes, de szociális tevékenységére is figyelemmel - bányaügyi főtanácsosi címmel jutalmazta. Kállai Géza 1936-ban Szakmai érdeklődése számos utazásra késztette. Ez akkoriban nem volt szokásos, és nem is volt általános. Utazásai nyomán bejárta Amerikát, a Szovjetuniót, és persze Európa számos országát. Ebből is eredően világosan látta, hogy a második háborúban is vesztébe rohan az ország, mert a két iszonyú hatalommal szemben