Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)

gyeket visel magán. A ma is szép neoreneszánsz városházát 1870ben emelték. 1907-ben leplezték le Horvay János Kossuth-mellszobrát, amelyet azonban a csehszlovák uralom idején ledöntötték (1972-ben Rudabányára került, s azóta ott látható.) A dobsinaiak életmódja, szokásai Szorgalom, kitartás, takarékosság és munkaszeretet jellemezte a dobsinaikat. Mindezek mellett csendes, békés, becsületes, vallásos, törvénytisztelő, szerény, vendégszerető emberekként említik őket a korabeli híradások. Olykor azonban hirtelen és lobbanékony természetűek voltak. A dobsinai néphit babonáit elsősorban Klein Samu és Szojka Gyula írásaiból ismerhetjük. A levegőre, tűzre, vízre, földre, napra, holdra stb. vonatkozó mondáik sok hasonlóságot mutatnak más németajkú bányászközösségekével. Központi alakjaik a bányatörpék vagy bányamanók, akiket változatos módon neveztek meg és festettek le. Az igazi buléner remekül értett a kártyajátékhoz, az „<?rcíro"-hoz.

28 A születéshez, a házasságkötéshez és a halálhoz különféle népszokások kapcsolódtak. A lakodalom esetében például a menyaszszonyi ágynemű átvitele, a kérők, kiadók, szülők és rokonok verses mondókái, a régi házból hozott gyertya tánca

29 stb. említhető. Halálozáskor szokás volt a virrasztás a halott mellett, s a szájába pénzdarabot, koporsójába pedig más emléktárgyakat is tettek. A temetési menetet a felőr vagy egy öregebb bányász vezette bányászjelvénnyel a kezében. A koporsót felváltva vitték díszegyenruhás bányászok. A temetés után halotti tort tartottak. Minden évben pünkösd napján volt a legnagyobb bányászünnepség, amely pünkösdhétfőn kezdődött a templomba menetellel. Délutántól mulatozás folyt, a gondtalan szórakozás 2-3 napig is eltarthatott. 28 SZTANKOVICS Károly : Az «entro». = GÖMÖRY Árpád (szerk.): Emlékkönyv... 199. p. 29 EISELE Gusztáv (szerk.): i. m. 89. p.