Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)

egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek mind elméleti, mind gyakorlati szinten. A tanfolyam két évig tartott, hallgatói idővel ügyes és az egész bányaiparban megbecsült felőrök (felügyelők) lettek. Az iskola 1895-ig állt fenn. 1872-ben jött létre a bányász társláda intézménye, amely a beteg munkások gyógyítására, segélyezésére és nyugdíjazására szolgált. A társláda tagja lehetett minden bányaés kohómunkás, felvigyázó, szénégető stb. A befizetett járulék szerint (havi 3, 2 vagy 1,50 korona) három osztálya volt,

27 amelynek megválasztását a tagokra bízták, lehetőséget adva a magasabb osztályba való lépésre. A szolgálati időt és az ennek megfelelő nyugdíjat mindezek függvényében határozták meg. Dobsina látképe a 20. század elején. (Képeslap.) Építészeti emlékek Dobsina több értékes műemlékkel rendelkezik, amelyek közül csak néhányat említhetünk. A későgótikus evangélikus templom 1480-ban épült, a 19. század végén neogótikus stílusban átalakították. A római katolikus templom (1792) barokk és klasszicista jeEISELE Gusztáv (szerk.): i. m. 501. p.