Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)

850-1.000 lakosa volt Dobsinának}

9 A pestisjárvány következtében 710 ember halt meg 1645-ben, amely a folyamatos bevándorlás ellenére jelentős csökkenést eredményezett a népességszámban. A polgárok a bányászat és a kohászat mellett más iparágakat is űztek (a kovácsok céhe 1633-ban, a vargáké és a tímároké 1635ben, a mészárosoké 1636-ban alakult). A helyi vasipar Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc idején érte el fejlődésének csúcsát. 1680-ban itt építették fel hazánk első nagyolvasztóját Fischer Dániel tervei alapján. A 18. század elején egy másikat is üzembe helyezett Lányi Pál, akinek vasgyáraiban 1703-tól fegyvereket készítettek a fejedelem hadserege számára. 1706-1708 folyamán a város évi kiadásainak kétharmadát Rákóczi csapatainak támogatására fordította. A Rákóczi-szabadságharc leverése után Dobsinát a jogaitól megfosztották, lakóit jobbágyokként kezelték. A 18. század elején már kb. 1.100-1.200 lelket számlált a település, de a kolerajárvány miatt 559-736 fős csökkenés következett be. A század közepére így is elérte a 2.000 főt. Ettől kezdve azonban az evangélikus egyház dokumentumaiban feljegyzett adatokhoz hozzá kell adni a katolikusokéit is. így 1770 táján körülbelül 2700 lakosa lehetett. 1771-ből rendelkezésre állnak az első népszámlálási adatok, melyek szerint 2.748 polgára volt Dobsinának.

20 Ezután rohamosan gyarapodott a népesség: 1785-ben 3.301en, 1800-ban pedig már 4.740-en éltek a helységben. A városi jegyzőkönyvekből és más dokumentumokból is tudjuk, hogy a 17-18. században fújtatókészítő, takács, ruhafestő, reszelőkészítő, pék, kő míves, ács, szűcs, csizmadia, szabó, szíjgyártó és lakatos, asztalos, tímár stb. céh működött a városban. 1756. február 16-án Mária Terézia megerősítette Dobsina régi jogait, és még három újabb vásár tartására adott engedélyt.

21 A hanyatló bányaipar 1780-ban vett új lendületet: a szászországi Schön János Gottlieb a Czemberg bányáiban kobalt- és nikkelércet fedezett fel, LUX Gyula: Dobsina város népességi statisztikája, 1056. p. 20 U. o. 1057. p. 21 Az evangélikus templom tetején ezt négy kis tornyocska jelképezte. 72