Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)
s ettől kezdve a bányászat elsősorban a kobalttelepek feltárására és müvelésére irányult. A 19. században a lakosság száma folyamatosan növekedett, átlagban 5.500 körül mozgott, eltérések mindkét irányban voltak. Az 1830-as évektől a világ egyik legjobb minőségű kobaltércét termelték itt, továbbá számos nikkel, vas-, réz-, ezüst- és fakóérc-, valamint szerpentinbánya, továbbá kohó is működött a környéken. Ebben az időszakban jelentős magyar bevándorlás történt. Az 1840-es években az Andrássyakkal való hosszú pereskedést megnyerte a város, de az 1848/49-es szabadságharc leverése után elvesztette önállóságát, Rozsnyó alárendeltségébe került. 1860-ban ismét nagyközség lett, 1872-től pedig a rendezett tanácsú városok közé tartozott. 1896-ig a német volt a helyi hivatalos nyelv. A 19. század végétől a bányászat és a kohászat részben az érctelepek kimerülése, részben az olcsóbb tengerentúli (új-kaledóniai) kobaltérc megjelenése miatt hanyatlásnak indult. Ezt bizonyítja a népesség foglakozási Összetételének változása is: 1880-ban még 34,7 % volt a bányászok-kohászok aránya, 1910-ben pedig már csak 23,7 % (1907-től nem működtek a kohók) 22 . A lakosság munka nélkül maradva elszegényedett, ezért egyre nagyobb számban vándorolt ki Amerikába (egy részük azonban idővel visszatért: 1910-ben 352 fő), vagy más bányavidékekre. Ez a lélekszámban is érzékelhető volt: rohamosan csökkent (1890: 4.643 fő), amit a bevándorlás és a természetes szaporodás együtt sem tudott pótolni, és ezen a szinten stagnált egészen az 1930-as évekig. A betelepülők nagy része magyar és szlovák volt. A népszámlálási adatokban azonban el kell különíteni a városban és a telepeken élők számát, vallási, nemzetiségi megoszlását az 1890. évi és 1910. évi népszámlálási adatokban. így 1890-ben a tulajdonképpeni Dobsinának 72,9 %-a evangélikus és 79,3 %-a német, 23,7 %-a római katolikus és 12,3 %-a szlovák. 23 1910-ben viszont már csak 58,4 %-a evangélikus és 40,2 %-a német, míg a római katolikusok aránya LUX Gyula: Dobsina város népességi statisztikája, 1075-1076. pp. U. o. 1058. p.
