Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - A Hell- (Höll-) család a magyarországi kultúrában (Bartha Lajos)

te, hogy a Bieber-tárót nem kell bezárni. A következő évben egy tökéletesített szerkezetet készített, amely valóban jól működött, míg egy szabotőr tönkre nem tette. 1709-ben, miután a császári csapatok elfoglalták Selmecet, I. József császárnál is eredményesen könyörgött a bányák üzemben tartásáért. Höll Máté 1711-ben állította szolgálatba a vízikerék meghajtású, ún. himbás-rudas bányaszivattyúját, amely olyan jól bevált, hogy rövidesen még további hét szerkezetet helyeztek működésbe. A „selmeci szivattyúnak" nevezett berendezés Európa-szerte feltűnést keltett, és például a svédországi rézbányáknál is ezt a rendszert vezették be. Az akkori idők bányászati kézikönyvei is dicsérettel ismertették. Mivel azonban a vízikerék-meghajtás sok folyóvizet igényelt, Hell felvetette kiterjedt tósorozatból álló víztározórendszer építésének gondolatát. A 3 millió m

3 vizet befogadó tórendszert teljes egészében a zseniális Mikoviny Sámuel (17001750) valósította meg. Höll Máté fogékony volt minden újdonság iránt. Lelkesen csatlakozott a gőzerejű gépek alkalmazásának tervéhez, amelyet Fischer von Erlach és az angol Isaac Potter kezdeményezett 1721ben. Az első eredmények után azonban egyre több nehézség jelentkezett: nagy volt a tüzelőanyag-fogyasztás, és gyakoriak voltak a géptörések. Ezért a gőzszivattyúkat 1730-ban leállították, de már 1734-ben két új gépet helyeztek üzembe Szélaknán. Az első berendezéseket Potter tervezte, de később Höll Máté fia, Hell József Károly tervei szerint készültek a gőzszivattyúk. (Faller, 1953, 1975). Hell József Károly 1713. június 15-én született Szélaknán apjának második házasságából. (Ugyanott hunyt el 76 esztendős korában, 1789. március 11-én.) Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Hell családnak talán a legzseniálisabb tagja volt. A legnagyobb energiát ő is - akár csak apja - a bányavíztelenítés kérdésére fordította. Húszévesen már egyéni elgondolású himbás-szekrénye

s vízemelőt szerkesztett. Két idevágó találmánya Európa-szerte nagy elismerést váltott ki. Vízoszlopos bányaszivattyúja, amelyet 1749-ben talált fel, a tűzgépeknél kétszer jobb hatásfokkal üzemelt. Ezt is felülmúlta azonban a sűrített levegővel működő bányaszivattyúja,