Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Molnár József: A zengővárkonyi vasérckutatás

Véleményünk szerint a sokoldalú kémiai és kőzettani vizsgálatokkal alátámasztott Pantó et al. (1955) genetikai fejtegetéseik látszanak a legvalószínűbbnek. Szerintük a vasérc a trachidolerit vulkanizmust kísérő vasas termális oldatok együttes hatásából keletkezett. Szerkezeti viszonyok A Mecsek hegység szerkezetére a periklinális redővonulatok a jellemzőek. E nagyformákon kívül mind az É-i, mind a D-i peremmel párhuzamosan haladó vetők, rátolódások, pikkelyes összetorlódások is megjelennek. A vasérces terület legfontosabb tektonikai mozzanata a középső-liásznak az alsó-kréta képződményekre való feltolódása, amely feltehetőleg az ausztriai-szubhercini hegységképződés eredménye. E feltolódás nem helyi jelenség, hanem szerves része a Vadász Elemér (1935) által kimutatott pécsváradófalui szerkezeti vonalnak. E pikkelymenti érintkezést a budapest-pécsi műút Zengővárkony előtti viaduktja D-i oldalán telepített mesterséges feltárás is bizonyította. Itt látható, hogy az alsó-kréta képződményekre feltolódott középső-liász rétegcsoport a vasérctelep alsó részét fedőjével és feküjével együtt ÉNy-i dőlésből kimozdította, eltördelte és olyan tektonikai helyzetbe hozta, hogy a fekü trachidolerit is érintkezett a középső-liász képződményekkel. A korábbi kutatás az 1. sz. produktív és a tőle nem messze lévő 3. és az 5. sz. negatív fúrás között a telepet kiékelődőnek minősítette (10. ábra). A kutatások befejezése után az elvégzett munkáról az Országos Ásványvagyon Bizottság részére 150 oldal terjedelemben Molnár József (1957) készített zárójelentést. 10. ábra: Földtani szelvény Molnár J. (1956) szerint. Jelkulcsa azonos a 2. ábráéval. Hidrológiai adatok A bányában karsztos üregeket sehol sem találtunk, csekély mennyiségű víz a fedő mészkő repedésein keresztül jutott a vágatokba, amely a bányászatot zavarta ugyan, de veszélyt nem jelentett. Az időjárás függvényében az I. sz. ereszkében 200 liter/perc, a II. számúban pedig 150 liter/perc vízbeáramlást mértek. Bányamű s/a ki adatok A zengővárkonyi bányászati munkák kezdetben kutatási célból létesültek. Az előzetes készletszámítások az összes ércmennyiséget 44 000 tonnában határozták meg. A kutatás és a feltárás közel három éve alatt letermeltek kereken 25 000 tonna nyersércet. A bányát az 1956-os forradalom után 1957ben véglegesen bezárták, ennek következtében a bányában maradt 19 000 tonna érc. A termelési mód a dőlésmenti pillérfejtés és az osztópilléres kamrafejtés módozatai között mozgott. A feküképződmények gyakran meglágyultak, s így a talpban utánvétet kellett alkalmazni. A fedő mészkő repedezettsége miatt sok helyen a főtebiztosítást sűríteni kellett. A kihajtott vágatok 3,3 m , az