Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Molnár József: A zengővárkonyi vasérckutatás

ereszkék 3,4 m

2

, a függőleges feltörések 2,6 m

2

, a dőlésmenti kutató feltörések ugyancsak 3,3 m

2-es szelvénnyel készültek. A bánya a villamos energiát az országos hálózatról kapta, amely kompresszort, szállítóvitlát és szivattyúkat táplált. A robbantást kezdetben gyújtózsinórral, később elektromos úton végezték. A feltörésekből, illetve a fejtésekből az ércet 4 db „Duclos" gyártmányú saraboló juttatta a szállító szintre, ahonnan 600 mm nyomtávú vasúton, csillékben szállították fel. A bányatelepről az ércet teherautók (11. és 12. ábra) a pécsváradi vasútállomásra, majd onnan vasúton Dunaújvárosba szállították. 11. ábra: Az ércbánya csillebuktatója. 12. ábra: A csillebuktató üzem közben.