Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)
Wéber Béla: A tórium földtani kutatása Magyarországon
II. táblázat: A Budai-hegység és a Pilis földtani képződményeinek átlagos intenzitása, az 1957. évi felszíni radiometriai mérések alapján (Pécsi Uránércbánya Vállalat Kutatási Üzem, IV. sz. Kutatócsoport) Korszak Kőzet Átlagos intenzitás uR/h* Pleisztocén lösz és agyag 11 Pleisztocén homok 7-8 Miocén anómiás homok és briozoás mészkő 10-11 Miocén andezit és andezittufa 13 Oligocén felső-oligocén homok és homokkő 9 Oligocén Hárshegyi Homokkő 11 Oligocén tűzálló agyag és degradált bauxit 13-14 Eocén nummulinás és orthophragminás mészkő 10 Triász aviculás mészkő 11 Triász dachsteini mészkő 8-9 Triász fődolomit és szaruköves dolomit 6-7 Triász raibli rétegek, sárga és sötétszürke mészkő 10 Triász diploporás dolomit 7 * 1 uR/h = 8,7 nGy/h A nagykovácsi és budaörsi (Csíki hegyek) anomáliaterület A nagykovácsi és a budaörsi anomáliaterületen az 1956-1958. években végzett munkák egy elméletileg teljes kutatási programnak csak a kezdeti feladatait teljesítették. Megtörtént a légi gamma és a földi emanációs anomáliák azonosítása, ellenőrzése. Szükség szerint további felszíni radiometriai mérések készültek. Sor került az anomáliák nagyobbik részének (14-ből 9-nek) feltárására kutató árkokkal, aknákkal. Az anomáliaterület földtani képződményeinek és jelenségeinek jobb ismeretéhez (kis területen) földtani térképezés szolgált. Az anomáliák felszíni ismeretével (tóriumos eredet, a hatók földtani körülményei) arányos mértékű mélységi kutatás volt. A nagykovácsi anomáliaterületen a földtani térképezést geoelektromos mérések (szimmetrikus és kombinált szelvényezés, vertikális szondázás, anizotrópia-meghatározás) egészítették ki. Az Elek István, Klarianka Ferenc és Szabó János által kivitelezett kísérleti mérések kedvező eredményei után (még 1958-ban) a rendszeres mérések Klarianka Ferenc majd Bárányi István geofizikusok vezetésével készültek. A kiértékelt mérések, egyebek mellett, segítették a nori dachsteini mészkő és a karni fődolomit tektonikus érintkezési vonalának megrajzolását, amely a szorosan vett kutatási terület egyik fő szerkezeti vonását képviseli. Az 1957. évi felszíni radiométeres kutatással felderített budaörsi anomália körzetének 1958. évi emanációs mérései a budaörsi anomáliaterület kijelölését tették lehetővé. Az emanáció erősen toronos ( - Rn), tehát az anomáliák ezen a területen is tóriumos eredetűek. A radon ( Rn) aránya itt kissé nagyobb (10-20% közötti), mint a nagykovácsi területen (0—10%, a szélsőérték 33%). A radon ( 222 Rn) jelenléte az emanáció gázban azt jelezte, hogy forráselemként a tórium mellett (alárendelten) az urán is jelen van, mindkét anomáliaterületen. A budaörsi terület izoeman térképén, a 10 eman értékű háttérből 100-200 eman maximummal (szélsőérték 4800 eman) emelkednek ki az ENy-DK fő csapásirányú anomáliák. A legnagyobb anomália a több száz méteres csapáshossz mellett, oldalirányban keskeny földtani hatót jelzett, amit a kutatóárokkal és aknával való feltárás igazolt (3/a. ábra). A hegység egész területének felszíni radiometriai méréseivel egy időben tovább folytak a nagykovácsi anomáliaterület kutatási, anomália feltárási munkái. A legnagyobb emanációs anomália 50000 eman volt. A tórium-anomáliák felszíni és közvetlen felszínközeli földtani kapcsolatainak megismerése után, a mélységi viszonyok feltárására először sekély (a legmélyebb 25 m) kutatóaknák mélyültek, és ezekből vágatok kihajtására is sor került. A kedvező feltárási eredmények alapján, a mélységi kutatás kiterjesztésére a nagykovácsi anomáliaterületen sekélyfúrások mélyültek. A fúrások minőségét (és
