Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Zelenka Tibor és-Szebényi Géza: A Recsk mélyszinti színesfémérc-lelőhely földtani kutatástörténete

külső és belső kontrollelemzésre a mintákat. A különböző típusú érces anyagok és eltérő mátrixú (szi­likátos, karbonátos, szulfátos) kőzetek érceiből olyan standard mintákat készítettünk, melyek fémtar­talmát a fémvizsgálatokra specializálódott 9 laboratórium (vállalati, egyetemi stb.) vizsgálatainak átla­gából képeztük. Ezek a minták a kontrollvizsgálatok során rejtjelesen bekerültek a sorozatelemzésekbe és nagymértékben hozzájárultak a minősítő vizsgálatok megbízhatóságához. A fúrásos kutatást kezdetben az OFKFV végezte, de a kutatás gyorsítása során a fúrólyukak mé­lyítésébe a MEV is bekapcsolódott. Ez egyértelműen kedvezően hatott a fúrástechnológiák fejlesztésé­re. Kezdetben csak keményfém-betétes koronákat alkalmaztak és ezzel egy-egy 1000—1200 m mély fúrás lemélyítése 3/4 évet is kitett. Később sörétfúrási technológiát alkalmaztak, mely ugyan gyorsabb volt, de az azokból kikerült mag felszíne rücskösség miatt igen rosszul volt értékelhető. A gyémántfú­rásra történő átállással a fúrások magkihozatala és a magok felülete lényegesen jobb lett, végül a fo­lyamatos magmintavétel (wire-line) eredményeképpen egy-egy mélyfúrás negyedév alatt lemélyült. A kutatás további irányának meghatározására sok tekintetben támaszkodtunk a szeizmikus refrak­ciós és geoelektromos mérések adataira (Szalay I., 1975). Ezen módszerek segítségével jól elkülönít­hetők voltak az oligocén agyagmárga, az eocén rétegvulkáni andezit, a triász agyagpala és a triász kar­bonátos-kovás alaphegység szintjei. A szubvulkáni andezit helyét ugyan közvetlenül nem, de az alap­hegységi horszt kiemelkedése alapján közvetve körvonalazni tudtuk. Mindehhez az kellett, hogy a szeizmikus vonalak a már meglévő fúrásokból induljanak ki és az adatokat együtt értelmezzék a geo­lógusok és geofizikusok. A mélyfúrási geofizika területén is ennek a jó szakmai kapcsolatnak volt kö­szönhető a karotázsgörbék eredményes földtani és ércföldtani értelmezése (Morvái L. & Viola B., 1975). Hazánkban Recsken került kikísérletezésre a szelektív gamma, a kontakt potenciál és a röntgen fluoreszcens szondák alkalmazása. A hidrogeológiai vizsgálatok minden egyes fúrásban a résvizek meghatározására történtek egyidejű gázminta-vétellel (2. fotó). 2. fotó: Az Rm-43 jelű fúrás hidrogeológiai vizsgálat közben.

Next

/
Thumbnails
Contents