Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Zelenka Tibor és-Szebényi Géza: A Recsk mélyszinti színesfémérc-lelőhely földtani kutatástörténete

Kiderült, hogy a szubvulkáni andezit hidrotermális repedései kvarccal, karbonáttal, szulfáttal kitöltöttek és ezért rossz vízvezetők és a gáz-víz viszonyszám alacsony. Ezzel szemben a karbonátos kőzetek karsztosodtak, nagy vízvezető-képességűek és magas a gáz-víz viszonyszám bennük. Az így kialakított hidrogeológiai modellt a későbbi aknamélyítés és vágathajtás igazolta (Schmieder A. et al,. 1971). A fúrólyukak közül többe folyamatos vízszintmegfigyelő-műszer (Replin) lett beépítve, melyekben egyidejűleg hőmérsékleti szondák is elhelyezésre kerültek. Később már csak havi mérések történtek. A monitoring rendszerbe különböző időkben összesen 28 fúrás lett bevonva. A hidrogeológiai ismeretek alapján a geológus szakemberek nem javasolták a II. aknát az Rm-87, fúrás tengelyébe mélyíteni, mert abban többszáz méter karsztos mészkő volt várható. A KBFI hidrogeológusai és a MEV geológus szakemberei egyaránt felhívták a figyelmet arra, hogy az aknákban nem lehet tökéletesen a vizet kizárni. Ez később Recsken is beigazolódott. 1971 végére a Recsk E-i területen befejeződött 63 db 1200 m mély magfúrás kivitelezése (1. ábra), ezen fúrásokra alapozva 1972 közepére elkészült a recski mélyszinti ércesedés első összefoglaló földtani jelentése 12 kötetben (id. Gagyi Pálffy A. et al., 1972). A jelentést a témával foglalkozó OEA szakemberei állították össze. A jelentés tartalmazta a 0,8% Cu alsó határnál, ifj. Gagyi Pálffy András programja alapján meghatározott első statisztikus számítógépes készletszámítást is, mely akkor 150 millió tonna rézércet határozott meg a területre. 1972-ben a nehézipari miniszter kérésére a szovjet színesfémkohászati minisztériumból A. S. Bogatürjev geológus vezetésével szakértői csoport vizsgálta meg a hazai kutatás megbízhatóságát. Ők elismeréssel szóltak az elvégzett munkáról, és javasolták a terület továbbkutatását és egy második akna mélyítését. Ennek alapján a recski lelőhelyre az ALUTERV generál tervezésével 1973-74-ben „Egyszerűsített Beruházási Javaslat" készült (ALUTERV, 1974). Részben e munkák felülvizsgálatára, részben esetleg külföldi tőke bevonására több külföldi céggel készíttetett a Nehézipari Minisztérium megvalósíthatósági tanulmányt (Giprocvetmet, Shell Tröszt, KHD, Stolberg, Penarroya). Ezek a tanulmányok a recski földtani modellt nem kérdőjelezték meg. Több más alternatívára is végeztek készletszámításokat a rendelke4. ábra: Meghívó a Magyarhoni Földtani Társulat zésükre bocsájtott teljes fémelemzési és alapadat 1974. évi recski vándorgyűlésére. rendszer alapján. A kutatási eredmények az ország szempontjából az alumínuimipari nyersanyagbázishoz hasonló gazdasági jelentőségű értéket mutattak. Az addig előírt - nagyon szigorú - titoktartási kötelezettséget a nehézipari miniszter 1974-ben feloldotta. Ilyen előzmények után nagy érdeklődés mellett rendezte meg a Magyarhoni Földtani Társulat Vándorgyűlését 1974-ben Recsken (4. ábra), melynek előadásai a Földtani Közlöny 1975. évi Supplementum kötetében jelentek meg. Az 1975. X. 22-i MT (Minisztertanács) határozat a Recski Rézkombinát Kutatólétesítményeit állami nagyberuházássá nyilvánította. Minden jel arra mutatott, hogy hazánkban jelentős színesfémkohászati vertikum van születőben. L