Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

A MAGYAR NEMESÉRCBÁNYÁSZAT HANYATLÁSA

A MAGYAR NEMESÉRCBÁNYÁSZAT HANYATLÁSA A 16. század második felétől a nemesércbányászat egész Európában hanyatlásnak indul. A Kárpát-medencében is véget ér a gazdag aranybányászat korszaka, a magyar eldorádó. Az ércbányászat hanyatlásának oka három körülményre vezethető vissza: háborúkra és belső zavargásokra, technológiai nehézségekre, Amerika felfedezésének gazdasági hatására. Az egész Európára kiterjedő háborúk nemcsak az újabb bányászati beruházásoknak nem kedveztek, de sok esetben a termelést is be kellett szüntetni, mivel a városok védelmére még a bányászokat is fel kellett fegyverezni. Alsó- és Felső-Magyarország alig szabadult fel a husziták terhei alól, a török invázió megbénította az egész ország gazdasági életét. A három részre szakadt ország határai kialakulnak, de a törökök még évtizedekig zaklatják az észak-magyarországi határmenti városokat. A török megszállás után nehézzé válik a kereskedelem, és a bányászathoz szükséges anyagok beszerzése. Bár Telkibánya nem tartozott a törökök által meghódított területekhez, de a portyázásokkal állandó rettegésben tartották e vidéket is. 1567-ben Hasszán temesvári basa kirabolta. Torna, Kassa, Eger, Regéc környékét és innen 12 000 lakost vitt el rabságba. Nyilván e rabló hadjárat Telkibányát sem kerülte el. A török portyázok Körmöcbányán feldúlják a kohókat, és a bányászokat rabszolgaságba viszik. Selmecbányához a törökök olyan közel tanyáznak, hogy a bányászoknak állandó készültségben, fegyverrel kell a várost megvédeni, ezalatt nemcsak a termelés szünetel, de a bányák víztelenítését sem tudják folyamatosan végrehaj-