Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

TELKIBÁNYA KIRÁLYI BÁNYAVÁROS VIRÁGKORA

rehajtásról a jelentésüket az alábbi bevezetéssel: Felséges untuknak, Isten kegyelméből Magyarország királyának Szent Márton szepesi egyházának káptalana imáknak az áhítatát küldi az Úrban örök hűségükkel. Felségednek a következő tartalmú levelét a megillető tisztelettel vettük, Károly stb. (megszólítás, mint előbb) Mi tehát felséged parancsainak engedelmeskedve, amint kötelezve is vagyunk, az említett Miklós mesterrel, az ajtónállók mesterével és Zulusi Pál plébános úrral, a te embereiddel Beke testvért, kanonoktársunkat, egyet közülünk kiküldöttünk parancsaitok végrehajtására. Ok viszszatérve hozzánk egyhangúlag előadták, hogy Szent Jakab apostol ünnepének nyolcadja előtti kedden (Ml. 31.), Telek bánya nevű bányátok színhelyére mentek és az alábbi megirt határköveket állították fel örök érvényű

leg... (17) I. Károly kiváló vezető- és szervezőképességét bizonyítja az is, hogy az adminisztrációja igen jól működött, a mai modern ügyvitelt megszégyenítve annak ellenére, hogy a gazdasági reform hatalmas munkát igényelt. A határkitűző jegyzőkönyv elkészítése után egy hónap sem telik el, - pedig a delegáció visszautazása Szepesről Visegrádra legalább egy hetet vett igénybe - a király jóváhagyja a határkitűzést, annak szövegét teljesen átírva és kiegészítve korábbi határrendezési kérelmekkel, augusztus 27-én már kiadja a rendelkezéseit. Ez a fejedelmi többesben megírt rendelet, az akkori szokásoknak megfelelően tele van a király és az alattvalók közötti pátoszos mondatokkal, de egyáltalán nem hatalmaskodó