Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

TELKIBÁNYA BÁNYÁSZATA A KURUCKORBAN

telkibányai lakosoknak meghadta, hogy semmit se adgyanak. Kérem Excellentiádat méltóztassék énnekem parancsolni felöle és neki is irnya... " Nem csoda, ha az eltávolított vezetők mindent megtesznek, hogy megnehezítsék Párisi Ferenc munkáját. 1710-ben az egyik német tiszt feljelentést tesz ellene, hogy beleavatkozik a szakmai kérdésekbe, és illetéktelenül foglalkozik a bányászok panaszaival. Ezt a feljelentést a nagyhatalmú Selmecbányái Hellenbach is támogatta, és sikerült elérni Bercsényinél, hogy vizsgálat induljon Párisi Ferenc ellen. A panasz kivizsgálására egy bizottság szállt ki Máriassy vezetésével Telkibányára, aki 11 tanút hallgatott meg. A bizottságnak feltételezhetően tagja volt Hellenbach is, hiszen több ízben járt Telkibányán és személyes látogatása alapján tett javaslatot szakmai kérdésekben. Ezek alapján ő is összetűzésbe keveredhetett Párisi Ferenccel. Érdemes felidézni e vizsgálati jegyzőkönyv egy részletét, annak bizonyságául, hogy milyen alaposan végezte a bizottság munkáját, a tanúk vallomását szó szerint lejegyezve. A vallomás nem csak Telkibánya történetének egyik fontos dokumentuma, hanem a magyar korabeli igazságszolgáltatás különös emléke, abból az időből, amikor a vallomásokat kézzel jegyezték le, az elhangzottakon nem szépítve, hogy a hitelességhez kétség ne férhessen. Az egyik tanú elmondta, hogy Garabarics, aki Hellenbach megbízottja volt, a bányászok előtt Párisi Ferencet így szidalmazta: „Ne higyjetek bolond léleknek, beste lélek, kurafijának, kinek az esze egy fej vöröshagymát se ér: nem egyébre való, hanem hordót, túrót, szaput, fontot vizsgálni, bolondnak ba...m az anyát, túróját meg a sacskóját is. A karabilyosoknak is megparancsolta, sza-