Hazslinszky Tamás: A Baradla-barlang 19. századi nevezetes látogatói (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 33., Rudabánya, 2004)

Levelek, naplók, útleírások, irodalmi alkotások

ton megtartott 12. vándorgyűlésének emlékére emelt tábla, mely ma i; látható a barlang aggteleki bejárata melletti sziklafalon: A magyar orvosok és termé- | * i ;:n szetvizsgálók 1867 Aug. 18 a természet nagyszerű rejtélyeit az agteleki barlangban, a tudomány fáklyájánál vizsgálták, s mohosult sziklái előtt a magyar vendégszeretetet Ragályi Gyula szivességéböl élvezték. Emlékül a nagygyűlés. |* A vándorgyűlés résztvevői közül közel 400-an vettek részt a 4 napos kirán-duláson, melynek első állomása a Baradla volt. Erre az alkalomra jelent meg Hunfalvy János szerkesztésében a 354 oldalas, gazdagon illusztrált kötet: Gömör és Kishont egyesült vármegyék leírása, melyet Koburg Ágost herceg, a vándorgyűlés elnöke saját költségén jelentetett meg. Jelen volt -••Tompa Mihály is, aki az ebéd közbeni pohárköszöntőjében így szólt: e komoly bércek közt, a titkos barlangüregek felett, a természetben ... e pohárral kezemben kívánom: hogy kísérje méltó tisztelet, hála és segítség minden természettanulmányozó törekvést." Kár, hogy e látogatás során a barlang vendégkönyvébe csak néhányan jegyezték be magukat (->Juhász Kálmán, -••Szabó Dávid, Klekner Rezső, Palánszky Sámuel). Levelek, naplók, útleírások, irodalmi alkotások Több olyan neves személy kereste fel a barlangot, akiknek látogatását saját írásművük őrizte meg. A teljességre nem törekedve az alábbiakban közlünk néhányat ezek közül. (Nem közöljük itt természetesen a barlangkutatói szakmunkának számító korai közleményeket, mint a barlang megismerésében alapvető műveket, pl. Townson, Bartholomaeides, Raisz, Vass Imre barlangleírásait és az ezek alapján írt ismertetéseket.) Gvadányi József gróf (1725 Rudabánya - 1801 Szakolca); olasz eredetű család fia, előbb katonai pályára lépett, s a Felvidéken, Szatmár m.-ben és Galíciában állomásozott. Nyugalomba vonulása után korának népszerű írója lett, legismertebb műve az Egy falusi nótáriusnak budai utazása; a barlangot vagy az 1741-ig Rudabányán töltött ifjúsága alatt, vagy későbbi felvidéki katonai szolgálata idején kereshette fel). 1796-ban jelent meg Voltaire-fordítása, a Tizen-kettödik Károly' Svétzia ország