Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

7. Szótörténet és szóföldrajz - b) A dobsinai, erdélyi szász (besztercei) és moselfrank nyelvjárásokban előforduló szók, amelyek közös eredetre engednek következtetni

amelyet az első telepesek hozhattak magukkal. A későbbi telepesek már a Bach szót használták, ezért találjuk a seifen szót csak a pataknevekben. Ez a szó el van terjedve az erdsz.-ban, a szepesi, a szudéta és a sziléziai nyj.-ban. zïdr hn. tejszűrő „Milchsieb", holl. zift, zeeb „Sieb", erdsz. zuter „alles, was ausschwitzt, überlaufende Flüssigkeit", zidrich „feucht", lat. olasz sudare „schwitzen . zot nn. mocsár, pocsolya „Sumpf, stets masser Teil einer Wiese oder eines Ackers", fszász Suite, mecenz. és krickerhäu zut. Bővebbet róla Frings, Germania Romana 203. 1. zumr hn. nyár „Sommer", erdsz. és moselfrk. zunidr u. a. zonobmt hn. szombat „Samstag, Sonnabend", erdsz. zanobmt, siegerl. zonaroent u. a. sejs nn. gátdeszka, gát „Brett zum Verschlusse des Wasserlaufes" erdsz. sets, moselfrk. lothr. sets u. a. slübrn szürcsölni „trinken, schlürfen", holl. slurpen, alfrk. (Cronenberg) slubern „heimlich trinken", erdsz. slubern, moselfrk. sluberen „schlürfen". hnaesn dobni „werfen", erdsz., északcseh. smeisen u. a.; ez a szó ismeretlen az ófn.-ben és angolban, de általános alnémet, holl. és friez területen. smik hn. ostorvég „Peitschenende", kam. kfn. smicke, pfalzi smik u. a., erdsz. smik, smuk, moselfrk. raJTiafrk., smik „Peitschenende". smigaen ostorral suhintani „mit einer Peitsche schlagen, daß es saust", erdsz. smiken, szff. smikoen u. a. smots hn. csók „Kuß" erdsz. smuts, smutsn, „küssen". snepln faragni „schnitzeln, mit einem Messer kleine Späne schneiden" holl. snippelcn „zerschneiden, zer-