Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

7. Szótörténet és szóföldrajz - a) Latin, galloromán eredetű szók

nem idézzük, ellenben megemlítjük azt, ha ez a szó esetleg nem fordul ott elő. esloch hn. (hímnemű), „Schalotte", mogyoró-hagyma, lat. allium ascalonium, frc. (francia) échaloite, erdsz. Escherlenk. feslebrt nn. (nőnemű), egy burgonyaleves neve; eredetileg bizonyára egy halleves neve lehetett; frc. laper szürcsölni, vallón lapét híg kávé, klat. (középlatin) libetum, szürcsölni, libum lepény, erdsz. labet, larvet leves, lé, krilabet „Krensuppe", snï-labet Schneewasser, mecenz. biiesilëbet, kraotlebet „Wurstsuppe, Krautsuppe", németprónai krautlëbet, magy. leves, a gyümölcs leve. fiastlink hn. őszi barack, Pfirsich, moselfrancia pirtse, moselfrk. pisenk, piers, erdsz. beszt. firzenk, piars, mecenz. fieslenk lat. persica, ehhez persicus őszibarackfa. grapsn „heftig ergreifen", kézzel hirtelen megragadni, ófrc. crape, provenc. grap egy marékkal, „manus curva", olasz grappo a megragadás, kapocs, karom, ófrank krappo, mecenz. grapm u. a. griml s. „Brosamen, Krümchen" morzsa, moselfrk és erdsz. grimai, ripuari jrimal ugyanaz, lat. grumulus, vulglat. *grumellus csomócska „Häufchen" frnc. grumillon „Eisenteilchen, die beim Schmieden abbröckeln", frnc. se grumeler „sich klumpen", olasz, spany. grumo „Klümpchen". Figyelemreméltó itt az, hogy bár a szó hasonlít a német Krume szóhoz, a d., moselfrk. g-, rip. j- román eredetű. kä nn. kürtő, kémény, „Rauchschacht, Schacht beim Bergbau, der aus einem Stollen aufwärts gebaut wird", lat. cava, kfn. kouwe „bergm. Hütte über dem Schacht, Schachthäuschen, erzgeb. Kaue, Kaa, Überbau, Häuschen über kleinere Schachtöffnungen, moselfrk. és erdsz. leisterkä, rigófogó lombsátor, „Laubhütte für Amselfang".