Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

7. Szótörténet és szóföldrajz - a) Latin, galloromán eredetű szók

kepr hn. szarufa, „Dachsparren", lat. caprio, caper „der (das Gerüst tragende) Bock", erdsz. käfar moselfrk. kafßr „Dachsparren", leibitzi kefr „Dachlatte". köm hn. penészréteg a bor felületén, „Schimmel auf Wein oder einer Flüssigkeit", vulglat. câna „graue Schmutzschicht auf Wein", fsz. kam, erdsz. és moselfrk. körn, moselfrnc. kum. kop hn. vizeskanna fából, kupa, „hölzerne Wasserkanne", erdsz. és moselfrk. köp „irdene Kanne zum Trinken", kain. kope, lat. cûpa „Faß". kots nn. csecsemőtakaró, „Tuch zum Umwickeln und Betten des Säuglings", tsükotsn gyermeket betakarni, „zudecken", moselfrk. kuts „Kinderbettchen", frnc. la couche „Kinderbett, Lager", moselfrk. kutsán, kutsain „zudecken", lat. collocare „legen, setzen", ófrnc. couche, coutch (11. sz.) pólya „Windel", fsz. mecenz. kots. laemrt nn. vászon, „Leinwand", lat. linamentum, rajnamenti lemmet, lemmelt (Geldern), lemert (Geldern, Sieg, Adenau és Hollandiában. Az -ert végzet jellemző sajátsága a Kreuznach, Simmern, Goar, Bernkastell, Kochern körüli középrajnai és hunsrücki nyj.-oknak; (lsd. Rhein. Wörterbuch 3, 719. 1.); a friz nyelvben is megvan. (Frings, Germania Romana 173. 1.); erd. szász. leimat, leiruat, moselfrk. leiwant u. a. lots nn. léc, „Latte", lat. olasz latta, moselfrnc. lata, eifelländ. lätz, erdsz. lots, moselfrk. lats „Latte". Iura nn. lőre, rossz bor, „schlechter Wein", lat. lora „Treberwein", erdsz. lurke „schlechter Wein", moselfrk. lurken „schlürfen, saugen". olmarae nn. ételszekrény, almáriom, „Speiseschrank", lat. armarium, ófrnc. almarie „Schrank" moselfrnc. amerie, moselfrk. aimerai „Kammer" almer „Schrank", mecenz. dolmerae „Speiseschrank". opr. nn. templomi adakozás az oltárnál, „Geldbeisteuer am Altar", lat. of fere, holland offeren „opfern", offermann „Küster", offerstock, offerpot „Opferbüchse"