Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

7. Szótörténet és szóföldrajz

kor igen gazdag érctelepek voltak, a lakosság szaporodott.

144 Alig történt meg azonban a Miksa-féle rendelet kihirdetése, szörnyű csapás pusztította el Dobsinát. A törökök 1584 okt. 14-én betörtek Dobsinára, a lakosság jelentékeny részét, 362 felnőttet, rabszíjra fűztek és a várost kifosztották és felgyújtották.

145 Dobsinán tehát emberhiány keletkezett. A szörnyű tragédia híre bizonyára eljutott az Érchegységbe is, hiszen kapcsolatok e vidékkel már régóta fennállottak. Itt emberhiány, ott emberfölösleg! Nyilvánvaló, hogy ekkor vándorolhattak a Göllnic völgyébe és Dobsinára azok a telepesek, akik a gr. nyelvtérbe hozták az Érchegység vidéki nyelvi jelenségeket. 7. Szótörténet és szóföldrajz. A szótörténet és a szókincs a régebbi eredetkutatásoknál nem játszott különösebb szerepet, mert az volt az általános felfogás, hogy a szó nem annyira az emberekkel, mint inkább a tárgyakkal és a kultúrával vándorol, s így nem bír bizonyító erővel. Az újabb szótörténeti kutatások azonban kimutatták, hogy a szóknak sok esetben nagyobb bizonyító erejük van mint a hangoknak. Ezt éppen a bennünket is közelebbről érdeklő flandriai-flamand szók történetének és földrajzának a kutatása igazolta, ahol kiderült, hogy bizonyos szók bizonyos területen még akkor is megmarad144 Lsd. cikkemet: Dobsina város népességi statisztikája. Magyar Statisztikai Szemle XIII. évf. (1935), 1055—1079. 1. Göllnicbánya pedig már a 13. században szabad kir. bányaváros. A göllnicbányai bányajogra vonatkozólag lsd. Wenzel i. m. 177. 217 és 324 skk. 145 Lsd. Piltzius Gáspár dobs, pap 1584-ben írt krónikáját: A törökök betörése Dobsinára 1584. okt. 14-én. Fordította és jegyzetekkel ellátta Klein Sámuel. Rozsnyó 1903.