Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)
8. Az eredetre vonatkozó történeti bizonyítékok
ján a d. a gr. és az északerdélyi-besztercei nyj.-ok közti kapcsolat kétségtelen. De ugyanezen vagy hasonló jelenségek kapcsolják a d. és gr. nyj.-t a vallón-flandriai határterületekhez, másfelől azonban az Erzgebirge, a Fläming és a Saale közötti területhez is, amelyen flandriai-holland telepeseknek a letelepedéséről sok feljegyzésünk van. 168 Viszont szász és rajnai telepeseknek a Szepességen való letelepedéséről szól az az oklevél, amely szász, türingiai, meisseni és rajnai telepeseknek a vándorlásáról szól. 189 A flandriai-holland telepesek vándorlása már a 11. században megindult. Történeti feljegyzések leírják, hogy az alsó Rajna vidékén a 9—12. században a népesség igen megszaporodott. Lamprech t 160 megállapítása szerint három évszázad alatt megnégyszeresedett a lakosság száma, holott a szántóteriilet alig növekedett és a mezőgazdasági technika is gyarló volt. A túlnépesedés következtében a lakosság egy része kénytelen volt elvándorolni. Legnagyobb részük a Keletközépnémetország területén élő fejedelmek hívására jött mint erdőírtó. Az első ilyen meghívás, amelyről tudunk, 1108-ban kelt. De nemcsak erdőírtó munkások indultak útnak, hanem főpapok (Prälaten und Kleriker), elszegényedett lovagok, katonák és különböző gazdag és szegény emberek is Frieslandból és Westfáliából. 181 Nagyobb csamit dem Sprachatlas des Deutschen Reiches. DDG. XX. 151—161, ahol az erre vonatkozó irodalom megtalálható, továbbá Huss R., Vergleichende Lautlehre des Siebenbürgisch-Moselfränkisch-Ripuarischen mit dem moselfranzösischen und wallonischen Mundarten. Archiv d. Ver. f. siebb. Landeskde. N. F. 35. k. (1908). 168 Lsd. Frings-Kötzschke, Kulturräume 79., 103., 107., 149., 191., 211., 230., 240., 281., 283., 285., 288 és 299. 11. 159 Saxones, Turingi, Meisnenses et Rhenenses. Lsd. Huss R., ZsfdMaa. 1918. évf. és Schwarz, Sdd. Sprr. 275. 180 Deutsches Wirtschaftsleben im Mittelalter és P. S e y d e 1, i. m. 6. 1. 161 Kötzschke, Quellen zur Gesch. der ostdeutschen Kolonisation im 12. bis 14. Jahrhundert. 1931, 75. 1.