Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)
8. Az eredetre vonatkozó történeti bizonyítékok
patnak az elindulásáról tudunk az 1259. évből, mikor a nagy ébinség következtében igen sokan Magyarországba költöztek. 162 Karg kimutatja, (i. m. 40. 1.) hogy a flamand településnek a magva Lipcse körül volt, s ez a telep igen jelentékeny számú telepest ölelt fel. Hogy hol volt ezeknek az őshazája, az még nincs tisztázva. A források hol „Flandrenses", hol „Flamingenses", hol „Hollandrenses"ekről tesznek említést. Ha ezeket a kifejezéseket a mai értelemben vennők, akkor flandriai, flamand és holland telepesekről kellene beszélni. De valószínű, hogy ezek az elnevezések ép úgy általánosító elnevezések voltak, mint amilyenek ma a „szász" vagy a „sváb" kifejezések. Figyelemreméltó itt egy 1152-ből való feljegyzés: Hollandi qui et Flamingi nuncupantur. 163 A szászországi flamandtelepülés kérdései eléggé tisztázottak már. (lsd. Frings-Kötzschke i. m. fentebb idézett helyeit.) Tekintettel arra, hogy a szászországi flamandtelepek a 12. század közepe körül keletkeztek, vagyis ugyanakkor, mint a történetileg igazolt erdélyi flamandtelepek, (Fejér, Cod. Dipl. II, 250: „Flandrenses, qui tunc erant in illo solo deserto, quod gloriosae memoriae Geisa Rex Flandrensibus concessit.") nem tehető fel, hogy az erdélyi flamandok Szászországból jöttek volna, mert egy keletkezőben lévő településről csak igen kedvezőtlen körülmények folytán vándorol el nagyobb számú telepes. Az a feltevés tehát, amely az erdélyi szász nyelvben mutatkozó állítólagos keletközépnémet elemekre hivatkozva azt igyekszik bizonyítani, hogy az erdélyi szász és flamand telepesek valahol a LipcseHalle körüli medencében átmeneti otthonra leltek volna, nem valószínű. Sokkal valószínűbb a közvetlen bevándorlás. Igen figyelemreméltó e tekintetben báró B e182 Annales St. Steph. Frising.-Fritz Karg, Flämische Spuren in der Halle-Leipziger Bucht. 35. kk. 1. 163 K ö t z s c h k e, i. m. 26. 1.
