Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)
TÉRKÉPEK - 2. és 3. A moselfrank és rajnafrank nyelvtér néhány jellegzetes határvonala
az iglaui nyj.-ban is 8 * és a gr.-ben." A szep. felföld nyj.-aiban azonban az e> a fejlődés a normális. 88 Hasonló jelenség az is, bogy a nygerm. a-bang egyes szókban nem követi az általános szabályt, hogy r előtt diftongussá válnék, hanem megmarad a-nak, pl. svarts „schwarz", hart „hart", gvtsar kfn. ge-zarre „Gezerre" stb. Itt megint találkozik a d. nyj. a rajnai nyj.-okkal, mert ugyanazokban a szókban ott is megmaradt a nygerm. rövid a. Frings 87 a rajnai nyj.-ok e jelenségét a kultúrnyelv hatásának tulajdonítja. Véleményünk szerint azonban erről a d. nyj.-ban szó sem lehet, mert ezt a hangjelenséget már a legrégibb hely-, ill. dűlőnevekben is megtaláljuk, pl. Soartsnpark „Schwarzenberg"; itt kultúrnyelvi hatásról még nem beszélhetünk. Egy pillantást kell azonban még vetnünk a Szepesi Felföld magánhangzórendszerére. A Szepesi Felföld (szff.) nyj.-a nemcsak területi közelsége, hanem egyéb sok rokonvonása miatt is érdekel bennünket. A két magánhangzórendszert összehasonlítva arra a meglepő eredményre jutunk, hogy feltűnően kevés a hangtani megfelelés a magánhangzóknál. Amíg pl. a d. és gr. nyj.-ok magánhangzórendszerei csaknem teljesen fedik egymást, eltérések inkább csak a mecenzéfiben találhatók, addig az alapul vett 36 magánhangzó jelenségből a szff.-vei csak 9 egyezést találunk. A legnagyobb különbség, amely e két nyj.-t elválasztja az, hogy a szff .-ön, a szepesbélai nyj.-t kivéve, ismeretlen az r előtti diftongizálás. Ezzel szemben viszont a szff. diftongizálta a nygerm. hosszú a, ő, és ë-t> meg az è'-t eu, eu, ei, oe-vé. De diftongus maradt a nygerm. ai és au is:> ei, eu. E sajátsága miatt a szff. 34 Lsd. Kg. Rotker 1257; Trier Egid. 369, Orendel 3571. Huss, ZsfDPhil. 55 (1930) 424 1. 35 Gedeon, 52. §. 38 G r é b, A szepesi felföld német nyelvjárása. 34. §. 3T Frings, Rheinische Sprachgesch. 36. 1.
