Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

TÉRKÉPEK - 2. és 3. A moselfrank és rajnafrank nyelvtér néhány jellegzetes határvonala

ilyen közös vonása nyj.-sunknak az is, hogy a kfn. nyilt szótagok magánhangzóit megnyújtotta, kivéve azokat, amelyeknek régen szóvégi kettőzött mássalhangzóik voltak. Megnyújtja a magánhangzót pl. ilyen szókban: plöt „Blatt", kömr „Kammer", tök „Tag", fötr „Vater" stb., de rövid marad régi kettős mássalhangzó előtt mint pl. top „Topf", tes „Tisch", poch „Bach" stb. amelyek a keletközépnémet nyj.-okban megnyúlnak.

28 Olyan hangfejlődés, amely a gr. nyj.-t és a d.-t összeköti egyfelől a hollandiai, ripuari, alsófrk., másfelől az erdélyi nyj.-okkal az is, hogy a kfn. rövid i és u hangnak a d.-ban épúgy mint az említett nyj.-okban igen zárt e és o felel meg, pl. tes „Tisch", fes „Fisch" loft „Luft", nos „Nuß" stb.

29 Nyugati, főleg alsófrk., vvestfáliai és hesseni sajátosság az u és o hangváltakozás, pl. d. zumr. „Sommer", grüs „groß". (Reis, i. m. 68/69. 1.). De nemcsak a rövid, hanem a hosszú ï, ü és ü hang fejlődéstörténete is összekapcsolja a nyugati és keleti határnyelvjárásokat a gr. nyj.-sal, azonban egészen más módon mint a fenti esetekben. Ismeretes u. i., hogy ezekből a hosszú hangzókból a 12. században kezdenek diftongusok fejlődni: ei, au és eu. Először csak Ausztriában, Karintiában, azután fokozatosan tovább halad, a 13. században már Bajorországban, Csehországban (1310 körül), majd keletfrank területen, a 14. században Sziléziában, a 15. században Szászországban, sváb területen is és a 16. században már középrajnai területen is. (Worms, Mainz). A 16. század végén már Kelettüringiá38 Fritz Wenzel, Studien zur Dialektgeogr. der südlichen Oberlausitz und Nordböhmens, DDG. VI. 22. §. 29 Josef Müller, Die Senkung des kurzen i in den ripuarischen und mittelfränkischen Mundarten. ZsfdMaa. V. 353. W. H o r n, Die Senkung des i vor i, j im Hessischen, u. o. VI. 103. Beh a g kel 140. 1. 166. §. W r e d e, Anz. f. d. A. XIX. 279. 1., Martin, 44, 61. §§.