Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)
TÉRKÉPEK - 2. és 3. A moselfrank és rajnafrank nyelvtér néhány jellegzetes határvonala
gizálás nemcsak r előtt van, hanem más hangok előtt is (khial „kühl", khlua „klein", sriet „Schritt", iena „ihnen", peukh „Bock") viszont bizonyos hangcsoporíok előtt álló r előtt nem következett be diftongizálás e nyj-ok egy részében, pl. fön „fahren", kon „Garn", 20 -ezért az ezekkel a nyj.-okkal való rokonságról alig beszélhetünk. De nem lehet szó a hesseni nyj.-ról. sem, mert ott is előfordul a diftongizálás mindenféle hang előtt: bivdar „bitter", meal „Mehl", ävsv „Achse", gávmal „Gabel", movnar „Wunder" stb. 2 ° a A d. nyj. továbbá nem ismeri e bajor nyj.-ok jellemző sajátságát, hogy orrhangok előtt is diftongust fejlesztettek: khaumma „Kammer", aunkst, „Angst", aommaizn „Ameise", taompf „Dampf", noeimme „nehmen" stb. Ilyesféle hangfejlődésnek a nyoma sincs gr. és a d. nyj.ban. Ha tehát a gr. és d. nyj.-ban bajor elemekkel számolnunk is kell, hiszen D. közvetlen közelében, Nagyrőcén és a Garam völgyében okmányilag igazolható bajor telepek voltak, az r előtti diftongizálást alig tekinthetjük bajor eredetűnek. Ellenben szó lehet arról, hogy mivel ez a jelenség mindkét nyj.-csoportban {rajnafr. és középbajor) bizonyos hasonlóságot mutatott, így erősítést kapott kétfelől is. Hogy mi az oka az r előtt álló magánhangzók diftongizálásának, nem tudjuk. Kétségtelen, hogy e hangBd. 190. (1918.) S. 28. Schwartz Elemér, A rábalapincsközi nyelvjárás hangtana. Budapest 1914. 100. 1. — Hajnal Márton, Az isztiméri német nyelvjárás hangtana, Budapest, 1906. 17. 1. — llapp József, Béb község nyelvjárásának hangtana, Budapest, 1915. 74. 1. — B e d i Rezső, A soproni hienc-nyelvjárás hangtana. Sopron 1912. 52. 1. 30 Schwartz E., i. m. 64. 1. 20a S c h á e f e r, L., Die Schlierbacher Mundart. Beiträge zur hessischen Mundartforschung. Diss. Halle-Wittenberg. Halle a. S. 1907. 19, 28, 44. és 79. §§. „Merkwürdig hierbei ist die Diphthongierung, die an keine Normen gebunden ist und in jeder Stellung stattfindet."
