Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

TÉRKÉPEK - 2. és 3. A moselfrank és rajnafrank nyelvtér néhány jellegzetes határvonala

jobban hasonlít a gr. nyj.-okéhoz, és a dift. második tagja ott többnyire e-szerű. (d. duast, gr. duest, odenw. duesd „Durst"). Könnyebb áttekintés végett összeállítottam a következő összehasonlító szójegyzéket; alapul vettem a rajnaparti warmsrothi (wr.) és környékbeli nyj.-t. Irodalmi: Dorf Ferse Hörner Kirche Hirt dobs.: doaf feast heanr kiach hiat gründler: doaf feast heanv kiech hiet -, f r v. , í khiach \hiat warrar. : doaf feast heanar •{ ., . < , . [ kheach [ heat Gerste Jahr Uhr Maus Brief geäst joa uar maos brïf geäst joar ua maos prïf geäst joa ua maus prïf A hasonlóság feltűnő. De nemcsak ezen a vidéken találkozunk hasonló hangfejlődéssel, hanem ettől jóval északabbra az alsó Rajna vidékén, alfrank területen is, a Ruhr és Wupper folyók környékén, az u. n. nordbergi nyj.-ok között.

14 A nordbergi nyj.-ok átmeneti nyj.-ok a nykn. ripuari és az alfrk. nyj.-ok között. Itt is megtaláljuk • a diftongizálást, de itt nemcsak az r előtt, hanem más hangok előtt is, de az r-nek a szerepe, mint az előtte lévő magánhangzó mennyiségének és minőségének a megváltoztatója, itt is ugyanaz, mint a d. nyj.-ban.

15 Igen sok hasonlatosságot találunk pl. az aldenradei (aid.) és a d. nyj. között. Néhány példa: 14 O. Lobbes, Nordbergische Dialektgeogr. DDG. VIII. — II. N e u s e, Studien zur niederrhein. Dialektgeogr. in den Kreisen Rees, Dinslaken, Hamborn, Mühlheim, Duisburg. DDG. VIII. 80—176. 11. 10 E. Leihener, i. m. XXXIX. 1.