Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

TÉRKÉPEK - 2. és 3. A moselfrank és rajnafrank nyelvtér néhány jellegzetes határvonala

Irodalmi : dobsinai : •aldenradei gründl. : Kerze heats heats heats Kern hearn heart heart Ort oaf oat cat Bär pear béa Baum pőm böm oa Ohr oar Tier tiar dia tie learen lean pea pam oa Mint látható itt is diftongizálás és r kiesése tapasztalható. Az r kiesése különben az u. n. ürdingeni vonaltól délre eső nyj.-ok általános vonása,

18 de részben megtalálhatók e jelenségek az ettől keletre eső, westfáliai, teutoburgi nyj.-okban is." Pl. d. spoarn, westf. spoan. gr. spoan „Sporn", d. stuam, westf. stoam, gr. stuem, „Sturm". De megtaláljuk ennek a nyomát az erdélyi nyj.-okban is.

18 Pl. d. poat, besztercei (beszt.) buart, „Bart", d. eaml, beszt. iarmal „Ärmel. Persze itt is, mint a westf. és rip. nyj.-okban ez a dift. nemcsak r előtt jelentkezik, hanem más hangok előtt is, épúgy, mint a bajor nyj.-okban is. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy ugyanez a jelenség, amit r-vokalizálódásnak mondanak, nemcsak a rajnafrk., hanem csaknem valamennyi közép bajor nyj.-nak is jellemző tulajdonsága, egészen le Észak- és Északkeletsteierig, valamint a középbajor eredetű magyarországi nyj.-é is, ahol szintén megtaláljuk a d.-hoz hasonló szókat, mint pl. soaf „scharf", guagl „Gurgel", beah „Berg", khiachn „Kirehe" stb.

10 Mivel azonban ezekben a nyj.-okban difton16 Münch, Ripuarische Gramm. 113—115 §§. Frings, Studien zur Dialektgeogr. des Niederrheins zwischen Düsseldorf und Aachen. DDG. V, 206. §. Lobbe s, i. m. 109, 177 és 178. §§. " W i X, i. m. 57, 68. §§. 18 H. Klei n, Die Bistritzer Mundart. DDG. XX. 21, 22. §§. 10 Lsd. A. Pfalz. Wandel gleichgespannter und gleichhoher Monophthonge. Sitzungsberichte der Akad. d. Wiss. in Wien.