Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)
Aranymosás Közép-Európában - A rajnai aranymosás
A Rajna menti aranymosásra az egyik legkorábbi adat egy 776ból származó birtokadományban szerepel: „Insulam, quae dicitur Zuzenowe, eum harena in qua aurum colligitur. " PhilippeAndré Grandidier-nek 1787-ben megjelent történeti munkájából Rütimeyer közölte a fenti idézetet. Az adat szerint a Rajna ma már ismeretlen szigetének fövényében aranyat gyűjtöttek, tehát mostak. A helyet a Badenben levő Goldscheuer {Kehitől délre kb. 10 km-re) településsel azonosítják, amelynek környéke ismert aranymosó terület volt. A Rajna svájci mellékfolyói közül az Emme, az Aare, a Wigger és a Reuse álltak aranyos vizek hírében a középkorban. Arra, hogy bennük aranyat mostak, 11-13. századi okleveles adatokból biztosan lehet következtetni. Az 1464-ben elhunyt Aeneas Sylvius Piccolomini — aki /7. Pius néven volt pápa - így beszélt a Rajnáról: „Rhenus aureas evolvit arenas ", azaz a Rajna aranytartalmú fövenyt hömpölyget. Ugyancsak Rütimeyertől vesszük át a következő adatot, mely szerint 1438-1439 között egy arra utazó sevillai nemes Basel és Straseburg között aranymosókat látott munka közben a Rajnán. Tapasztalatairól így ír: „ ...ugyanott a parton embereket figyeltem, akik a folyó homokjából aranyat nyernek ki, és ez a következőképpen történt. A folyónál állványon feküdt egy asztallap, melynek egyik vége a víz szélénél volt, a másik vége pedig magasan, felülete lépcsőszerűen volt kialakítva a ráhelyezett lécekkel. Lapáttal homokot vettek a víz szélénél és felhányták az asztalra. A föveny lefolyt, és a lécfokoknál fehér iszapszerű anyag ülepedett le. Amikor a fokok megteltek, ezt egy ott fekvő teknőbe öntötték, s mivel az arany nehéz, lesüllyedt. Most kezével eltávolította a felső iszapot, és ott találta a lesüppedt aranyat... Ebből az aranyból készül a pénzérme, melyet rajnai guldennek neveznek. " Az 1479-ből származó adat: „Russa, amis auriferus", azt jelenti, hogy a Reuss aranytartalmú folyó. A későbbi századok for-