Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

4o 1779- deczember 3-án a bányapolgárság folyamodik a kémlelő-özvegyek nyugdíjaztatása iránt, valamint az iránt, hogy kérnie tartassék, és bogy az olvasztási költségeket szállítsák le. 1780. 1780. július 2-án tagadó válasz érkezik a főbányahivatal részéről, minek folytán kérvényt intéz a bányapolgárság az udvari kamarához. Az udvari számvevőségnek a Dolinsi-féle udvari bizottsági munkálat felett megállapított eredményét kihirdetik ; egyszersmind értesitik a bányapolgárokat, hogy magasabbb olvasztási költségek és réz veszteségek folytán 124,760 frt 10 kr. terilökre íratott. Krre a bányapolgárság előterjesztést tesz, mely szerint tulajdonképen még ő neki kellene 46920 frt 32 krt kapnia. — Az udvari kamarának egyik magas rendelete megállapítja a kémlelőnek fizetését 450 írtban, valamint az özvegyek nyugdiját és beköveteli az egyleti pénztárnak — Unions-cassa •— a múltból való — de praeterito — számadásait. • Az összes bányapolgárság által kikerülhetetlen kiadások fedezésére 1782. évi aug. hó végéig felvett készpénzbeli tőkékről szóló kimutatás szerint következő követelések állanak fenn : Tőke és kamatokban Schneider örökösök ..... 5203 frt 02 kr. Grünblath 3559 frt 27 kr. Svoboda örökösök 1851 frt — kr. A passiv adósság összege: 10613 frt 29 kr. 7753. A magas cs. és kir. udvari kamarának J/83. márczius 28-ről kelt végzése a congregatió tagjait a pénztári járulékok felhasználása és az