Volny József: Gömör megye bányaipara (1867) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 29., Rudabánya, 2003)

Avas-ipar

kincstár által a Rozsnyó melletti csucsorai vasércztelepekben és évi készletük 346 mázsára rúgván J211 ftnyi értéket képvisel. A V a s - i p a r. A társadalmi kifejlődésnek leghívebb tükre a vasipar történelme. Elágazó szálaival a társadalmi élet sokoldalú viszonyaiba belesző vödvén és alapját a természeti tudományokban találván, a vasipar folytonos eíöhaladásában észlelhető nemcsak a segédtudományok kifejlődésének áldásos hatása, de tapasztalható egyszersmind a társadalom békés és lázas mozgalmainak hatása is. Nagy Károly császár parancsára a 9-ik század első felében Privesia, a marahánok herczege által a Pécsvárad környékére (ad radices montis ferrei) a vasérczbányák miveltetése végett telepitett salzburgiak, a 11-dik század közepén az egri püspökség által behozott flandriaiak, a 13-ik század harmadik tizedében bevonult karantánok ; — a tatárok pusztításai után 1241 — 1242-ik években németekkel, olaszokkal és csehekkel telepitett felső megyék tanúsítják egy részt az „unius linguae uniusqne moris regnum imbecille" politikai szabály után való törekvést; — másrészt pedig következményei az álladalmat megrázkódtató eseményeknek. Már felébb emiitök, hogy vasi párunk leginkább a német és tót telepítvényesek által műveltetett az Árpádok uralkodása alatt honunkban. A zselezniki (vas hegyi) és a hrádeki hegyeken, a vas érez telepek tőszomszédságában találtató nagy mennyiségit vassalak majdnem kétségtelenné teszi, hogy a vas készítés ősi eszköze oly egyszerű lehetett, mint czigányaink jelenlegi kovácsmühelyei. Segédeszközei voltak egy mozgó kis kemencze, kézi fuvó s kalapács ; mert a minden vizerö nélküli hegymagaslatokon más mint élő erők alkalmazása lehetetlen volt. Ezen ős régi időkben azonban már is a kovácsok és vas kohászok külön-külön osztályt képeztek. A társadalom kifejlődésével emelkedő vas szükséglet annak becsét emelvén, csakhamar ösztönül szolgált a termelés szaporítása végett a természeti erőket segítségül keresni fel. Es ugy is történt : mert mind a Zseleznik mind pedig a Hrádek aljában fekvő közeli völgyek salakhalmai mutatják, hogy a mozgó hegyi kemenczék a patakok mentében állandósitattak, a fuvó és kalapács mozgatása pedig a vizerőre bízatott. És igy keletkeztek az állandó tót kemenczék, melyek a mozgó kemenczéktöl csakis nagyobb köbtartalmok által különböztek ;