Hála József, Landgraf Ildikó: Magyarországi bányászmondák (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 24-25., Rudabánya, 2001)

Bányászmese - bányászmonda - Mondák11 - 3. Hiedelemmondák - 3.4. Ördög - 3.5. Természetfeletti javakkal és erővel rendelkező emberek - 3.6. Természetfeletti lények - 3.6.2. Bányaszellem - 3.6.2.1. Segítő bányaszellem

8. ábra. Az ördöggel osztozkodó bányász (Bezzegh Zoltán rajza, Vargha K— Rónai B. 1961. 84.) Előfordult, hogy a szellem hiába mutatta meg a bányászkodásra kiválóan alkalmas helyet, mert a bányász ijedtében elfelejtette,

174 vagy akit segítő szándékkal oda akart vezetni, lelőtte őt

175 (84-90.). A jó szándékú bányaszellem igyekezett megelőzni a szerencsédenséget, figyelmeztetett a leselkedő veszélyre,

176 különösen ünnepekkor, amikor nem volt szabad dolgozni.

177 Aki hallgatott a szellemre, az megmenekült, aki nem, az meghalt. Előfordult, hogy hallgattak volna a figyelmeztetésére, de a felvigyázó parancsára a bányában maradtak, ezért pusztultak el

178 (91-97.). Főleg a szegény, de becsületes bányásznak a munkában is segített, önzedenül

179 vagy valamilyen ellenszolgáltatás fejében. Általában azt kötötte ki, hogy a fizetést felezzék meg. Ezt gyakran megnehezítette, hogy a végén maradt egy páratlan pénzdarab, amelynek elosztását különféle módon oldották meg (félbevágták, a bányaszellem vagy a becsületes bányász kapta meg stb.). A bányaszellem a segítség fejében gyakran kiflit, zsemlét, pálinkát stb. is kért, esedeg kikötötte azt is, hogy amíg ő dolgozik, a bányász nem nézhet hátra

180 (98-105.). A monda egy Baranya megyei és egy sajószentpéteri változatában az ördög segített a munkában és osztozkodott a bányásszal

181 (8. ábra). Az osztozkodás és a zsemlekérés motívuma a német bányászmondákban is szerepel.

182