Hála József, Landgraf Ildikó: Magyarországi bányászmondák (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 24-25., Rudabánya, 2001)

Bányászmese - bányászmonda - Mondák11 - 3. Hiedelemmondák - 3.4. Ördög - 3.5. Természetfeletti javakkal és erővel rendelkező emberek - 3.6. Természetfeletti lények - 3.6.2. Bányaszellem - 3.6.2.1. Segítő bányaszellem

Szepesremete. Arany színű csizmában.

155 Betlér. Törpe, zöld ruhában, piros sapkában.

156 Dernő. Pormónyik}

11 Sajóháza. Bányaiörpe, permónyik.

i5S Rudna. Permonik, permonyik, pertymonik. Kis ember, piros ruhában és sapkában, a kezében lámpással.

159 Rudabánya. Bányamanó, bergmanli, permandiik. Kicsi, szakállas, öreg ember, fekete nadrágban, piros kabátban és kucsmában, bal kezében aranymécsessel, jobb kezében ezüstkalapáccsal.

160 Torockó. Birgej}^ Rézbánya. Öreg törpe, földig érő szakállal.

162 Felsőbánya. Bányapásztor. Kis ember, a kezében óriási mécsessel, „közönséges felügyelői" ruhában; kis ember, hófehér szakállal, apró, fénylő szemekkel, nagy, piros bojtos sapkában, zöld bányászruhában, hosszú farbórt visel, ami elöl egy fúróval és egy kalapáccsal díszített, nagy csattal van felerősítve, az egyik kezében botot, a másikban olyan mécsest tart, amiből soha nem fogy ki az olaj; fél méter magas ember, hosszú szakállal, bányászruhában, zöld süvegben, kezében gyertyával.

163 Kapnikbánya. Bányapás%tor}

M Aknaszlaüna. Bányipás^for. Kicsi ember, magas süvegben, kezében kalapáccsal.

165 A régi irodalomban szerepelnek olyan bányaszellemek is, amelyeknek semmi közük nincs a bányászok folklórjához, a költői, írói fantázia termékei. Ilyenek például Majláth Jánosnak a Rónaszéken játszódó, A sóbányák című „novellájában" szereplő természetfeletü lények.

166 Köztudomású, hogy Tompa Mihály előszeretettel és gyakran merített a folklórból, de feltételezhető, hogy Borova bora és A s%trac%enai sziklakapu című, bányaszellemekről szóló munkái

167 nem a néphagyományon alapulnak.

168 Bár Vahot Imre „hajdani népregének" nevezte a Bányarém címet viselő, Mátyás király korában játszódó színművét, valószínűleg ennek kapcsán sem beszélhetünk folklórhatásról. Faller Jenő írta a színdarabról: „Sajnos az állítólagos »neprege« helyét és eredetét eddig nem találtam."

169 Móra Ferenc „bányarigójá"-nak

170 sem találni folklórpárhuzamait. 3.6.2.1. Segítő bányaszellem Számos történet szól a jóindulatú, segítő bányaszellemről, aki meg akarja mutatni, illetve megmutatja a bányásznak az ásványkincs lelőhelyét.

171 E jótéteményét néha feltételekhez kötötte, például, hogy a segítségről a bányász nem beszélhet senkinek

172 vagy ellenszolgáltatást kért a közreműködéséért (pl. ételt).

173