Hála József, Landgraf Ildikó: Magyarországi bányászmondák (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 24-25., Rudabánya, 2001)
Bányászmese - bányászmonda - Mondák11 - 3. Hiedelemmondák - 3.4. Ördög - 3.5. Természetfeletti javakkal és erővel rendelkező emberek - 3.6. Természetfeletti lények - 3.6.1. Lidérc
keskeny a határvonal, mert a lényeges motívumok mind a két műfaj történeteiben megvannak. A túlvilágjárások jellegzetes sajátossága, hogy az ott eltöltött idő az e világon a sokszorosának felel meg 111 (68.). 3.4. Ördög Az ördög (5. ábra) gyakori szereplője a bányászmondáknak, többnyire túljárnak az eszén. E történetek az ostoba ördög típusú mesékkel mutatnak rokonságot, műfajilag átmenetet jelentenek a mese és a monda között. 112 A bányászok fúrólyukba szorítják a farkát és felrobbantják, a bányafa repedésébe csíptetik a kezét (69-71.). Az ördög ritkán mint a bányászt segítő alak jelenik meg a mondákban (lásd az alábbiakban a segítő bányaszellemről szóló részben). 3.5. Természetfeletti javakkal és erővel rendelkező emberek A magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személyei: a tudós kocsis, a tudós pásztor, az ördöngös molnár, és ebbe a sorba illeszkedik az ördöngös bányász is. Ok valamennyien olyan csodálatos képességekkel rendelkeznek, amelyek kiemelik őket közösségükből. Az ördöngös bányász alakjában megjelennek a bányaszellemhez fűződő képzetek is. Ördögök segítenek neki a munkában, dolgoznak helyette. Az ördöngös bányásznak a szerszámai maguktól, illetve az ő parancsára dolgoznak a bányában. Megtalálja az elveszett tárgyakat, varázsvesszője segíti, különleges erejű a tekintete 113 (72-79.). 3.6. Természetfeletti lények 3.6.1. Lidérc A magyar néphit egyik leggyakrabban megjelenő természetfeletti lénye a lidérc. Az egész magyar nyelvterületen ismert. A neve és megjelenési formája területenként nagy eltéréseket mutat. A paraszti hagyományokból kerülhetett be a bányászok folklórjába, alkalmazkodva e speciális hagyománykörhöz. A bányászok a lidércet (mitmitkét, babát, spirituszt) fekete jérce vagy tyúk első tojásából keltették ki, volt aki lakodalomban kapta, másnak a zsebébe csempészték. Gazdájának pénzt szerzett, segített neki bányászkodni, megfogta az elszabadult csilléket stb. Megszabadulni csak úgy lehetett tőle, ha teljesíthetetíen feladattal bízták meg vagy fába ékeléssel, illetve tudós ember segítségével 114 (80-83.).
