Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Pálfy M.: A Rudabányai hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei

(143) A RUDABÁNYAI HEGYSÉG GEOLÓGIAI VISZONYAI ÉS VASÉRCTELEPEI 7 A campili rétegek gyakran kövületesek, ezeket azonban nem mindig lehet meghatározható állapotban kiszabadítani. Különösen azon helyeken, ahol a palás mészkövek uralkodnak az agyagos rétegek fölött, egyes palás mészkőpadok zsúfolva vannak fossziliákkal. így például Dobodéltől DK-re a Fehérkőhegy K felé menő gerincén, ahonnan a Turbo rectecostatus HAUER, Natiria costata MÜNST. sp., Gervilleia polyodonta CREDN. var. palaeotriadica FRECH. ? és Pseudomonotis hinnitidea BITTN. fajokat sikerült meghatározni, amely fajok megegyeznek a balatonmenti alsó triász középső campili emeletének kövületeivel.* Hasonlóan a középső campili emeletbe tartoznak a Telekesi patak és Bódva völgye közötti gerinc keleti lábánál a Kőkúttól északra, a dolomit alól előbukkanó werfeni mészkőben Turbo rectecostatus-s&l együtt előforduló rossz megtartású kövületek, nemkülönben Alsó- és Felsőtelekes között a völgy baloldalán a vasbányán felül előbukkanó s rossz megtartású kövületeket magukbazáró palás mészkövek is. 3. Középső triász dolomit és mészkő. Rudabányától ÉK-re a Bódva völgyéig a werfeni rétegek fölött dolomitokból álló hatalmas képződmény következik, melynek vastagságát legalább 200—300 m-re lehet becsülni. Ez a dolomit általában vastagpados, alján sötétebb szürke, gyakran breccias kinézésű s itt helyenkint vékonyabb mészkőrétegek is települtek közbe; felső része inkább galambszürke, néhol cukrosszövetű is. Jól feltárva a Telekesi völgy mentén látható, ahol csak dolomitos mészkőpad. van közbetelepülve, de olyan sötétszürke, kalciteres mészkőpadok, amilyenek a szőllősardói völgyben, vagy pedig a Bódva völgyétől északkeletre gyakoriak, itt hiányzanak. A fölötte következő mészkő csoportjától élesen elválik. KOCH bizonyára tévedésből írja le e rétegcsoportot vastagpados mészkőből állónak, holott a Bódva völgyétől délre mindenütt főtömegében dolomitból áll. A szőllősardói völgy alsóbb részének jobboldalán (a Lászi-malmon alul) a dolomit szintájának kifejlődése petrográfiailag kissé megváltozik, amennyiben a dolomit között itt már sötétszürke, vastagpados, erősen kalciteres mészkő vastag rétegei is megjelennek. Hasonló a kifejlődése Szalonnától északra, valamint Martonyi és Dobodéi környékén is, ahol e mészkőpadok részint a dolomit mélyebb, részint pedig felső szintájába vannak közbetelepülve. Kövületet sem a dolomitban, sem pedig a közbetelepült mészkőrétegekben nem találtam. 4. Középső triász mészkő. Rudabánya környékén és a Telekesi patak völgyében a dolomit felett, attól élesen elkülönülve, vastagpados kifejlődésű mészkőcsoport következik. E mészkőcsoport alsó része fehér vagy rózsás, vöröses, igen * L. LÓCZY LAJOS: A Balaton környékének geológiája, p. 46.