Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Pálfy M.: A Rudabányai hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei

(141) A RUDABÄNYAI HEGYSÉG GEOLÓGIAI VISZONYAI ÉS VASÉRCTELEPEI 5 felett a hegygerinc magasabb részein azonban már tényleg az alsówerfenihez számítandó márgák és palák következnek. Szendrő és Meszes között a karbonkori képződményeket szürke vagy fehér kristályos mészköveik képviselik, amelyek felett fillites palák települnek, néhol egy-egy közbetelepült szürke, apró kristályos mészkőpaddal. Ebből azt lehet következtetni, hogy a Bódva völgyében, valamint Szuhogy környékén levő fillites palák szintén a kristályos mészkő felett levő rétegcsoportot képviselik. A Szendrő-Meszes között levő kristályos mészkő szintájjal egyező a Bódvarákó és Szentandrás között, a Bódva völgyének baloldalán, a hegyvonulat északnyugati szélén feltolódott Osztramos-hegy karbonmesze, amit KOCH a bécsi geológusokkal ellentétben a triászba helyezett, míg VITÁLIS azt, az én felfogásom szerint is helyesen, karbonkorúnak tartja. Triászkorú képződmények. A rudabánya-szentandrási hegyvonulat főtömegében a triászkorú képződményekből épült fel. Ezeket KOCH ANTAL négy szintájba osztotta be és pedig: 1. alsó triászwerfenipalák csoportjába, melyeknek egy része — mint arról fennebb már megemlékeztem — a karbonba tartozik s csak másik része képviseli részben az alsó (seisi) (Martonyi, Klastromvölgy, Tilalmaevölgy), részben a felső (campili) werfeni .rétegeket (Perkupa és Dobodéi környékén, Szalonnától északra), 2. alsótriász márgapala és mészkő váltakozása = felső werfeni rétegek (campili emelet), 3. középső triász sötétszürke, kalciteres, vastagpados mészkő, 4. felsőtriászkorú világosabb szürke, barnás, sárgásfehér, tömör, szálkástörésű mészkő, melynek rétegzése kevéssé világos. Vizsgálataim alapján e hegység triászképződményeiben a következő szintájakat különböztetem meg: 1. Alsó werfeni rétegek (seisi emelet) l a

l ' triász 2. Felső werfeni rétegek fcamüili emelet) í 1 Felső werfeni rétegek (campili emelet) 3. Dolomit és közbetelepült kalciteres mészkő I, .. , „ , -, 4. Világosszürke, vastagpados mészkő /Kozepso tnaez. 5. Ladinemelet: a. márgacsoport—b. radioláriás \ mészkő J |

e

^

g

g ^

r

j^

gz 6. Karni-nori emelet: fehér, vöröseres halobiás í mészkő j 1. Alsó werfeni rétegek (seisi emelet). Az alsó werfeni rétegek, amint azt már KOCH és a hegyvonulat északi részén VITÁLIS is megállapította, vörös, csillámos palákból, palás homokkövekből, szürke márgapalákból állanak, melyeknek a felső werfeni rétegektől való elkülönítése nem mindig könnyű. A campili rétegek alsó része ugyanis olyan szürke agyag- és márgapalákból s azokkal váltakozó vékony, csillámos homokrétegekből áll,