Poda Nicolaus: A selmeci bányagépekről (Prága 1771) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 10., Miskolc, Rudabánya, 2002.)

A mai tekintetünknek föltűnhet, hogy a könyv kiadója nem az akadémia, s nem a bécsi kamara, hanem - a már itt is többször emlegetett Born Ignác, a felvilágosult (szabadkőműves) prágai bányatanácsos, aki vállalva a fővárosi kamarai körök rosszallását tette közhírré a hivatali titokként őrzött adatokat. (Born éppen az információk szabad áramlásának érdekében alapította nemzetközi társaságát 1786-ban!) Nyilván Born példáját követve, Delius professzor - említett Bergbaukunst-jában 1773-ban már teljes részletességgel ismerteti az egész gépészeti rendszert, sőt francia nyelven még inkább ismertté vált. Delius könyvét már hivatalosan is az udvari kamara teszi közzé Bécsben. A selmeci bányagépekről, különösen J. K. Hell újdonságszámba menő léggépéről és vízoszlopos gépéről az első nyomtatott híradást 1768-ban francia nyelven Gabriel Jars francia bányászati szakember adta közre az 1760-as években tett itteni utazásai alapján. Utazási tapasztalatai német fordításban csak 1785-ben jelentek meg. Hell Josef Karl-ról és a Hellekről Korábbi szakmai szerzőink többsége - nyilván elvakíttatva Josef Kari kétségtelen lángelméjétől - a hatalmas 18. századi föllendülést a Hell-ek nevéhez kapcsolta. Az előbbiekben közölt vázlatból is kitűnt, hogy mindez erős túlzás, hiszen ami ott történt az igen kemény csapatmunka volt, mint - mondjuk meg őszintén - minden nagy gazdasági-műszaki előrelépés. Ez persze nem zárja ki, hogy a sok kiváló ember között ne lehessen egy-egy még kiválóbb, egy igazi „zseni"! így volt ez a mi Josef Karl-unkkal is: amit ő csinált a géptervezés irányának fejlesztésében-