Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A bányászati szótár második kiadása előtti vita 1890 (P.A. felhívása, Gálócsy Árpád, Gretzmacher Gyula, Terény János hozzászólásai, P.A. zárszava)
A képviselő ur a rézLotaml helyett sárgarézérezet fog a jövőben mondani, — azt hiszem egészen helyesen, — de ugyanekkor mért akarja a raskarandoi pyritnek és nem sárgavaskőnek nevezni, holott ez a vaskövek küzött az egyediili sárga szinti és pedig elég sárga arra, hogy e sziliéről lehessen nevezni. E sorokkal he is végezhettem volna jelen közleményemet, ha Pech Antal ur néhány sorral meg nem emlékezett volna e lapok hasábjain megjelent muhi közleményemről : igy kötelezve érzem magamat a figyelemért közönetet. elveim helyeslése felett pedig örömömet nyilvánítani. Mert az ö által szememre vetett idegen szók nem lábába] jutottak közleményembe. — de sőt szántszándékkal alkalmaztam azokat, helyenként egész csoportosan és erőltetve. — példa által akarván bizoyitani, hogy a magyar nyelvből mennyire ; kirí az idegen, — ezt bizonyítja az is, hogy nagyobb feltűnés okából „kövér belükkel* nyom- | tattattam azokat. — Czélomat elértem. — ezt j mutatja a képviselő ur megemlékezése, az ide- j gen 6zók feltűntek, és az ezáltal megfertőztetett nyelv mint nem magyaros lett oly férfiutói élis- I merve, ki egy ily ítéletre köztünk mondhatni a \ leghivatottabb. I Ha a képviselő ur az általa idézett két i közlemény lényegét figyelmébe veszi, bizonysa- ! got szerezhet róla, hogy ott Terény szabályokat j Végül egy nagy kéréssel járulok, azt hiszem mondhatom összes szaktársaim nevében Pech Antal ur elé. mint a bányászati és kohászati műszótár megteremtője és ujja dolgozója elé. hogy t. i. legyen szíves szótára uj kiadásával még azt a körül belől egy évet bevárni, mig a „magyar nyelriörtéuelmi szolár" teljesen megjelent, hogy igy az ebben foglalt, szakunkat érintő nyelvkincs se menjen veszendőbe, sőt inkább hogy evvel is becses müvét még értékesebbé tegye. Sok érdekes van ott részünkre felgyüjtvc. Látjuk például hogy apáink bányásznának hívták a femet, a tárnál <(/»/itak. friti.wnak a negyedet fqnadrans), t'-rezaíjának a aahikot : ilélhalárnzá kerületnek a meridiánt, tengelyvégi keridetnek a iwrJtkört. — de nem átallották olyan hosszú szókra sem vetemedni, mint a harízotit-ot jelentő látás határozó környékezel. — Volt kifejezésök a mérnök szóra is. — a határ csináló: a távcsövei ők átallnia, messziláM esőnek mondották. — a pemzli akkoribban festófark név alatt járta. — Alig lehet felfogni, miként szoríthatta ki a jellemző feles és felctlcn kifejezést az idegen párus és páratlan. De láthatjuk aztán azt is, hogy mily nehéz egy élő nyelvet szabályok kaptájára húzni, mint ezt a nyelvújítás ellenségei teszik. — Hogy ez urak mennyi régi szót Ítélnek halálra, ujakul gondolva, tapasztalhatjuk. — ha látjuk, hogy Bugát születése előtt századokkal használták a szakmán y, búvár, kulcsár, kádár, csaplár-t. Ott vannak az ágacs, fugues, furacs, y abacs, habarcs, emelés, kövecs, tekercs stb. az alinj. dagamag, gombolyag, yöríingyg mellett. — Megtaláljuk az apályt, dagályt (fardayály = tounnir) akadályt, fövenyt, gé.pelyt, hvmpülyt, kátrányt, kelepczét. •— Használták eleink az oly szókat is, mint idey. évad. lemez. inga. arány. — Meg találjuk példáit a kárhoztatott rövidségnek a fék, tag, hossz, goes, kög. gór, csér. hám (bőr) szavakban de sőt a Terény és társai tanulságára látható ott a kerep. fejeiké, kenőcse mellett a fogház, gübü és kendész (kétnlész) is. A szótár eddig megjelent részét figyelemmel kisértem, kikerestem a mi belőle Béniinket érdekelhet, azon czélból, hogy majd a bányászati és kohászati lapokban szaktársaim használatára közzé tegyem, — nem tudván, hogy Péeh Antal ur szótárát át akarja dolgozni. — Most a körülmények változtával természetesen a legnagyobb örömmel bocsátom a képviselő ur ! rendelkezésére eddigi, valamint további gyűjtésemet, ha ez ajánlatomat elfogadni szíves lesz. Jobann-Adolfbtitle úStyria), 1890. évi Julius havában. Gálócsy Árpád.
