Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A bányászat ügye az országgyűlésen 1889 és 1890. (P.A. felszólalása és vita)
A -bányászat ugye az országgyűlésen. /'eV/t Antul után tüzetesebben fogliilkoziitt még különösen az erdélyi arany bányászatta] lluitf-i) IVil is. a ki nem tartja közömbösnek, hogy az eg;ész aranybányászat idegen vagv hazai kapitálisok kezében van-e. Ecseteli az ottani bányáknak gazdaggá pit kiemelvén, hogy a Concordia bánya Búcsúmban, melyet ÖU falusi földmivelő nyitott, most évenként körülbelül 25(1 UÜ'i frt dividendál oszt szét tagjai között. De kiemeli egyszersmind annak okait is. miért pang a természeti kincsek daczára is sok helyen a bányászat. Határozott javaslatot ugyan nem tesz. ile felhívja a kormány figyelmét ene a fontos közgazdasági kérdésre. Erre ïï'rkrrlt. pénzligyminister úr állott fel és kiterjeszkedvén válaszában mind két felszóllalóiink beszédjére a következőket mondotta: A t. képviseli"! itr álul l'clhi.zotíak ngyati reak részben tartoznak a pénzügyi tárcza körebe, a mennyibea csupán :i killc-stari b.-inyászat lail-0 larezálmz utalegy bánya jósaimnak az állani erdekéből tekintve •mm egvedüli. tie nem is legfőbb eriteriuma ajfivcdclein nagysága, hanem inkább annak folytonos állandósága, o6 az a kezelés, mely ezt elcrui igyekszik, őszinte pártolásunkat teljesen megérdemli. (Helyeslés jobbíeiöl Arra pedig, hogy a kezelés úgy a kincstári, min! I a magán bányászainál minden esetben okszerű legyen, esak egy eszközünk van: a tanítás, a szak ér leiem fejlesztése, bányászati akadémiánknak mindig a tudomány kellő magaslatán tartása. - Helyeslés, i Dicső emlékezetű Mária-Terézia királyunk alapi totta ez. intezetet, melyet ntiitlai is pártoltak nty kiváló mértékben, hogy a forradalomig ez volt a világon a legnevezetesebb bányászati tanintézet. (Igazit A forradalom után azonban a kormány az örökös tartományokban is hasonló intezeteket állított fel és a magyart annyira elhanyagolta, bogy a magyar kormány az valójában a legdesolítltabli állapotban vette át. De nem késett a mulasztásuk pótlásával és akadémiánk rövid idő alatt faunéi ulvan állapotban volt, mely bízvást kiállítatta az összehasonlítást a külföldi ilynemti inléze tekkel. Az akadémia rlotatiójának megítélésében, t. kép viselóliáz, egeszén ama szempontból kell imlulttnk, melyből egyetemünk ilotatióját tekintjük, midón szaktudományok tanításától van szó. Nem lebet kérdés, hogy n tjuiilás mibe kcrill, hanem elő kell állítani a tanítás minden eszközét a lelteié legteljesebb mértékben, hogv bó alkalma legyen a fiatalságnak a képesség legnagyobb mértékének elsajátítására, i Helyeslés.) Egy különös jelenséget nem hagyhatok itt megemlítés nélkUI; ez az, hogy ámbár magyar az akadémia tannyelve, és ámbár igen sok ösztöndíjjá! rendelkezik, fiatalságunk még sem látogatja azt tömegesebben, peilit: Magyarország ásvány kincsei oly gazdagok és oly kiinerithetleuek, hogy a jól végzett bányász akadémikusnak bi?.tos kilátása lehet alkalmaztatásra. E jelenség okait is czélszerü lenne ahhoz érlií szakemberekkel, kntatlatni és őket megbízni. hogv vizsgáljak mi-;, vájjon nem onnan származik-e ez a jelenve. . mindazonáltal, miután ugy fogom fel a kincstári bányászatnak feladatát, hogy nem csak az lehet ezélja, hogy jövedelmet szolgáltasson a kincstárnak, hanem, bogy egyúttal elősegítse a uiagniibáiiyák felvirágzását. (Általános élénk helyeslés) bátor leszek röviden jelezni azt az álláspontot, a melyet a kormány ezzel a kérdéssel szemben elfoglal. (Halljuk!) Kénytelen vagyok elismerni, hogy azok a sajnálatos viszonyok, melyeket a t. képviselő ur ecsetelt, csakugyan fennforognak, és bogi- azon körülmény, hogv a mi bányáink ninesenek korszerűen berendezve, kétségtelen indoka annak, hogy a bányák az ujabb időben nem szolgáltatlak kel It} jövedelmet és Imgy másrészt a bányászati ipar nálunk fejlődni nem tnd. AHj; van iparág, a melynél inkább kellene valósítani azt a közgazdasági tételt, hogy a termelés előfeltételei olcsóvá tetessenek, mint a bányászatnál. Ennek valósítása, különösen a termelés eszközeinek korszerű átalakítása azonban tetemes beruházásokat és kiadásokat le*z -zltks.gessé Ezen kiadásokkal lógunk Inlálkőzni i-iösZ'"T a kincstári bányászat körében, meri elör. se-g, hogy az intézet talán nines eléggé tökéletes es, elegendő taneszközökkel felszerelve'.'' bogy vizsgáljak meg, rayon ennek további oka nem abban rejlik-e, hogy a kincstári hányathatok tizetesc csekély ; egy olyan pályára, melyen tsak S«j — 2" íves korában remélhet a fiatalember é»i i'iOO frt fizetéssel ollálotl állomást, bizony nein csoda, b.t kevesen vállalkoznak : ez okból aztán, klllönöseti a magán bányászat oly nehezen kaphat magyar tisztviselőt, hogy kénytelen idebent alkalmazni. I Igaz M Vizsgálják meg továbbá, vájjon ninesen-e erre annak is befolyása, hogy az akadémiai tanárok is nagyon szegényesen vennak fizetve, mert a tanítás Selmeczen ingyen történik s így a tanárok esak egyedül az 6 \h'.tt—5C0U frtuyi tizeteslikro vannak utalva és daczára a tólilk megkívánt kiváló képességnek, sokkal szegényesebben tannak ellátva, mint a tanilijakat elvező egyetemi tanárok. Halljuk! Halljuk! 1 Véleményein szerint, t. képviselőház, arra kell törekednünk, hogy a bányászati akadémiát minél többen látogassák es ottan minél nagyobb kéjiességet sajátítsanak el a vezetésükre bízandó nemzeti vagyon okszerű kezelésére. (Helyeslés, i El kell tehát e végre látnunk az akadémiái a legtökéletesebb tanszerekkel es kitűnő tanárokkal és a tanárok níllkiidésól érdemük szerint I kellően kell jutalmaznunk. E tárgyra nézve meg esak I egyre vagyok bátor figyelmeztetni a t. képviselőházat J és a t. pélizligv minister urat, hogy t. i. ujabb időben ; igen na^y szerepet bódított magának a fémek elöálli, tásában az elektromosság és Selmeczen még sincs elektrolytikai tanszékünk, s Icgtt'trekvöbb fiatalnink, kik tz irányban is kiművelni óbnjtják magukat, kénytelenek c végett külföldi intézeteket keresni fel : pedig Selmeczen vannak c szakban is kiváló képességű egyének, i kiknek esak alkalom kell, hogy tudományukkal az álI lantnak használhassanak. (Helyeslés.! i Szerettem volna meg a bányatörvényről és bányakapitányságról is szólni, de mivel az idő már uagynu előre haladt, ezt máskorra halasztóm. (Helyeslés a jobbI oldalon.!
