Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A bányászat ügye az országgyűlésen 1889 és 1890. (P.A. felszólalása és vita)

vagyuk bátor jelezni, hogy a selmeczi bftiiynszutn.nl te­temes összeget fordítottunk e rzélrn és bogy — lia jól emlékszem — magára Szélaknára az utóbbi években 1 2UUUM frt ruháztunk be. Ezenkívül a körmöczi altár­nánál I2ÓOO0 frtnyi bombázást veszünk fel évenkint a költségvetésbe. Ezen beruházásokkal azonban eddig a bányászat korszerű berendezésének csak e^-yik ezcl­ját, a bányatennények olcsóbbá lételét valósítottuk meg. Bocsánatot kérek, ha talán nem szakszerű kifeje­zéseket használok, mert én, magam bányász nem lévén, csakis pénzügyi és közgazdasági szempontból fogom a kérdési megvilágosítani. Halljuk! Halljuk!) Az úgyne­vezett lefejtésnél s a lárnamunkálatok olcsóbbá tételé­nél talán még fontosabb a zuzóknak korszert! berende­zése. A selmeczi bányászat rentabilitásának ez kétség­telenül egyik kulcsát fogja képezni, de ez tetemes ál­dozatokat fog igénybe venni. L'gyanez áll — bár talán kisebb mértekben — az. erdélyi kincstári bányákra nézve. Azonban Hjcs mértekbon áll ez az erdélyi ma­gánbányákra nézve. A kormány tudatában van e kér­dés fontosságának és a teendők eiodázhatlan szükségé­nek. Mielőtt azonban a beruházásokra szükséges össze­geket a törvényhozástól kérnem, bizonyságot akar a koimány szerezni magáinak arról, hogy először határo­zottan tudható legyen: mily összeget igényelnek ezen beruházásokért, hogy teljes egészéhen legyen feltüntethető a szükséglet nagysága; másodszor pedig arról is meg kell győződnie, hogy ezen beruházások nem lesznek-e meddők s gyümölcstelen beruházások, hanem igazán hasznot hajtó kiadások fognak lenni. ^Helyeslés.) Ezt vagyok bátor anuak indokolásául felhozni, hogy a kérdés égető voltának daczára sem vagyunk azon helyzetben, hogy ma már a megoldás kulc.-al és módo­zatát a törvényhozás elé terjesszük, hanem igenis fog­lalkozunk a kérdéssel, i Helyeslés, i Igy legutóbbi napok­ban is egy szakértő kiküldöttünk utasíttatott c tekin­tetben, hogy a zuzómUvek és a lefejtési berendezések tanulmányozása végett menjen el azon erdélyi bányákba, a melyekben az ily korszerű eszközök amerikai minta szerint vaunak berendezve, .Helyeslés.) hogy tanulmá­nyának befejezése után képét nyújthassa annak, hogy mit keilend a kincstári bányászat körében lenni. Mihelyt ezen kérdések tanulmányozása befejezve lesz, a kormány nem fog késni a képviselőháznak elő­terjesztést tenni és a mennyiben a jövedelmezőség fel­tételei meglesznek, a szükséges költségeket is kérni. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezekkel azonban t. ház még nem feleltem azon kérdésre, hogy a kormány mit szándékozik lenni a ma­gánhónyászatot illetőleg ? E tekintetben az illető szak­minister VSD hivatva a felvilágosítást megadni, Helyes­lés') a mennyiben azonban a kérdés a kincstári bányá­szattal összefügg, mégis bátor vagyok jelezni, hogy nézetem szerint feladata a kormánynak először, hugv a valódi nemes érezek előfordulásit pontosan felvétessek, hogy a bányaművelés a lehetőségig reális alapra fek­tethessék. Mert engedelme! kérek, a bányászati bajoknak, nem csak az képezte "kát, hogy a bányák nem voltak korszerűen berendezve, hanem az is, hogy a bányák az illetők részéről sokszor ugy voltak feltüntetve, mintha azok igen jó, hogy ágy mondjam nem remélt nagy jö­veldelinet volnának képesek nyújtani, minek azután nagy csalódás lett az eredménye. A kormánynak tehát, a mennyire lehet, oda is kell hatnia, hogy ilyen Ï issza­élések ne történjenek, hanem a mennyire lehetséges, pontos felvételek és számitások létessenek és azon ala­pon letesitessék ágy a kincstári, mini a magán bányák­nál. Helyeslés jobbfelöl.) Egy másik feladatunkat képezi az, hogy azokat a tapasztalatokat, melyek a kincstári bányák közül a korszerű berendezés és kezelés tekintetében történtek, a magánbányák részére is hozzáférhetővé legyük, t. i. azon kisebb bányák számára, a melyeknek kellő üzleti tőkéjük nincsen, s a melyek csakis a megfelelő üzleti tőke beszerzése utan bírhatnának okszerű bányaműve­lést folytatni. A kincstár feladata itt az h-end, hogy először, ha ilyen kisebb bányamüvek együttesen fordul­nak elő, azokat csoportosítva, társháuyakká tegye s igy a niagánbányásznlot is elősegitsc, a mini ezt már siker­rel alkalmazták a nagyági bányászainál és számtalan más bányánál, a bol a kincstár, mim tulajdonos szerepel. De van a kormánynak még egy további, még pe­dig pénzügyi feladata is, t. i. az, hogy ott, a hol meg van győződve arról, hogy a bányászat a megfelelő be­rendezések után csakueyan lucrativ üzletté válhatik. felh'vja a hazai pénzerők és pénzkörök figyc'nvit arra, hogy igyekezzenek az ilyen bányákon particzipiálni s igy azon czélnak elérésére közreműködni, hogy ezek a bányák hazai erők birtokában maradjanak es ne jus­sanak külföldiek kezére (Élénk helyeslés, i Ezeket voltam bátor t. ház, a felbozoltakra meg­jegyezni, i Élénk helyeslés jobbfclöl.) Később a föhhitirdt's-, ipar- <'•$ I.rirskiihlwi win î*t riiin» költségvetésének tárgyalásánál Péch Antul njból felszóllak és a bányatörvény vala­mint a bányakapitányságok reformja érdekében a következőket mondotta : A bányavállalatok jogügyi viszonyainak rendben tartására és a bányász személyzet biztonságára való felügyelet tartozik a földmivelési ministerium hatáskö­: rébe, oda számitjuk névszerint még a magánbányák kezelése feletti ellenőrködést is. i Ezekről óhajtanék a t. ház engedelmével és hivat­I kozva azokra, miket néhány nap előtt a bányászatról

Next

/
Thumbnails
Contents