Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

tel és tisztító-csövei működik ; ez a mód-szer nagy tökéletességre fejlődött, 300 m.-ig- embererővel alkalmazható, géperővel hajtva pedig már 1300 m.-nél nagyobb mélységet is értek el vele. A rudazata könnyű lehet, mert csak az alsó — szabadon eső résznek keli ütösuly gyanánt' .hatni. Az emelés nagyságát és a váltogatás forgás-szögét a kőzet minőségéhez'kell szabni ;"Ü-5—l m. lemélyítés után itt is ki kell emelni az egész furó-szerkezotet, hogy a íuró-iszapot kitakarítani lehesd sen. Ez a kitakarítás igen sok időbe kerül, és emiatt célszerű, ha mélyebb lyukat kell fúrni: a furó emelését és a takarítást is géperő segítségével végezni. A rudazathoz leginkább használnak négyszögletes kovácsvasat, az egyes rudak rendesen 8 m. hosszúak, a kapcsolás alatt karimával vannak ellátva, mely a rudazat felfogására szolgál. Szükségesek az egész rudakon kívül pótló rudak is, melyek különféle hosszúságúak, hogy a lyuk mélyedése szerint velők a rudazat hosszát kiegészíteni lehessen. Ritkábban használtatuak csövekből készült rudak, melyeknél a kapcsoló csavarokat a csövek végébe forrasztott vasorsókra vágják. A rudazatzárak vagy kapcsok leggyakrabban csavarok, de vannak villaalakuak is; igen jók az ékkel záró kapcsok, és a tokos csavarzárak. A német módszer szerint a felső rudazat mindig egyenletesen mozog alá s fel. és mikor legmagasabb állását eléri, kikapcsolódik végéről az alsó rudazat, leesik, az alsó végén levő véső-furóval