Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

kozetü fúrókat használuak ; és pedig különféle alakú üreges fúrókat, agyag-furókat, csigaalaku fúrókat : e fúrók közepes szilárdságú kőzetben jól működnek, de nagyobb mélységre esak ritkán lehet velők lehatolni. Használatuk alkalmával nagy gondot kell arra fordítani, hogy a furó a lyukba bele ne szoruljon ; igen célszerű e végett a íürót forgatása közben néha megemelni. Ha futó homokon kell áthatolni, alkalmaz hatjuk néha a szellentyüs fúrót és-a homok-szivattyut, melynek belsejében dugattyú működik, és fólszivja a fúrólyuk fenekén íevó homokot, mely a szeilentyü lezáródása következtében vissza nem folyhat. E fu-c rókát a rájuk erősített rudazat közvetítésével ' géperő, vagy.emberi erő forgathatja; ha a forgatás-emberi erővel történik, erre alkalmas fúrófejeket szoktunk használni. Ütve működő F. rudazat vagy kötél segítségével dolgozik., A rudazattal működő F. kétféle: az angol és a német. Az angol mélyfúró módszer szilárd rudazattal, véső-furóval és tisztító* csővel dolgozik, szilárd kőzetben 100 méter mélységig alkalmazható. A véső a rudazat egész súlyával esik a.kőzetre, és minden ütés után 10— 30 foknyi forgást kell tennie ; 05—1 m. lemélyítése után az egész furó-szerkezetet ki kell emelni, hogy a furó-iszapot tisztító-csővel kitakarítani lehessen. A nehéz fúró-rudazat ingásai a fúrólyuk oldalait könnyen megsértik, miből törések és zavarok keletkezhetnek. A német 'mélyfúró módszer rudazattal, .véső-furóval, szabadon eső szerkezet-