Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből
Bányamérés (geometria subterranea), a fölszinen és földalatti üregekben bányászati célokból tett mérés, melynek feladata a földalatti üregek és a felszínen levő területek felvétele és felrajzolása, a bányamíveléssel föltárt telepek, erek, fokvetek csapásának, dőlésének és vastagságának meghatározása, a különféle célokra szükséges vágatok irányának megállapítása és a vállalat birtokában levő terület határainak kitűzése s felrajzolása. Az említett feladatokat a bányamérnök végzi és a gyűjtött adatokat a bányamérvdkség helyiségében számítja ki és rajzolja a bányatérképekre: A bányamérnök a feladatok megfejtésére különféle műszereket használ, melyek között legrégibb és legelterjedtebb használatú a tájoló (Compass), a íbk-iv, zsinór és mérőléc. Mérés céljából két pont között kifeszített zsinórt bányahuzat-n&k nevezik: Ujabb időkben mindinkább terjed a teodolit alkalmazása, különösen, ha vasút van lerakva a vágatokban. PKCH. Bányamérték, egy meghatározott terjedelemmel biró terület, melynél kisebbet a bányavállalkozónaknem adományoznak. A bányamérték nagysága az ország különböző részeiben különböző. Selmec- és Körmöcbánya vidékén egy bányamérték — 12,544n o = 4o,ll(>-4 m 2 , határai függőlegesen terjednek a föld belsejébe. Szomolnok vidékén egy bányamérték = 1088D 0 . PÉCH. Bányász-köszöntés. A német aGlück auf»-nak szószerinti utánzása a <«szerencse fól», melynek semmi értelme sincs ; helyesebb : jő szerencsét, és viszonzásul : adjon isten ! vagy áldás, szerencse !
