Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

Bányászati akadémia, tanintézet, melyben bányaművelést, kohászattant, ásványtant, földtant, kémiát, mechanikát, géptant, építéstant és más szükséges tudományokat adnak elö a leendő bánya- és kohó-tiszteknek. Ilyen intézet van hazánkban Selmecbányán, az erdészeti akadémiával egyesítve ; 6 szakosztályból áll : bányászati, fémkohászati, vaskohászati, gépészeti, erdészeti és erdészmérnökiből; egy-egy szakosztályt 3, az erdészmérnökit 4 év alatt lehet végezni. Minden félévben vizsgálatot tartanak. A három éves tanfolyam elvégzése után 2 évig gyakorlati szolgálatot, azután pedig állam vizsgálatot kell tenni mindenkinek, aki államszolgáiatba akar lépni. Van még ilyen intézet más országokban is, és pedig Európában : Leoben, Przibram. Freiberg, KÍamsthal, Berlin, Paris, St.-Etienne, Szt.-Pétervár, London és Stockholm városokban, valamint Amerikában és Ausztráliában is. PKCH. Bányász-ruha. A magyar bányász ruhája: hosszúszárú csizmába húzott magyar nadrág ; farbőr (a farra kötött bőrkötény); zsinóros, testhez álló kabát, melynek ujjai közel a vállhoz ki van nak tömve; és vastag zöld színű magyar süveg nemezből, az ék és kalapács jelvénynyel. A kabát anyaga közönségesen sötét, barna, vagy fekete barchet, ünnepies ruhákon pedig ugyanolyan szinü posztó, vagy nyáron mosható vászon ; a nadrág szine kék, vörös, vagy fehér. Viselik bányászaink is a bő ujjú fekete inget, de ez a külföldi bányászok ruhája. PÉCH.