Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

Péch Antalról pár szót (Zs.L.)

x 244 x lesztése, a magyarság ügye, a kőolajipar magyarrá tétele, az alkotó tiszta magyar faj, a keleti piacok és élettér megszerzése, a tudományos kutatás és felsőoktatás fejlesztése Rákosi Mátyás útmutatása szerint, szocializmus, béke, Sztálin nevével, a szakmai együvé tartozás, a hazai vaskohászat fejlesztése, a tudomány a jövő záloga, az állam szociális gondoskodása, következetes szorgalom, iparfejlesztés, a bányászok-kohászok összetartása, a vállalatok és intézmények összefogása az iparágak megmentéséért, s legyünk optimisták stb. Péch Antal kisebb műveinek mai válogatója, a mai olvasó mit ragadjon, mit ragadhat ki e hatalmas életműből, hogy - végső soron - jellemezze önmagát, s korát? Azt hiszem azt a kristálytiszta gondolat-menetet, amellyel Péch Antal érvel az állam bányászati-kohászati tevékenységének fölszámolása ellen, illetve helyesebben, kifejti, hogy mikor, milyen körülmények között és miért kell az államnak bányászkodnia és kohászkodnia. Mindezeket az elveket Péch Antal nemcsak hirdette, vagy külső szemlélőként hangoztatta, hanem mint a magyar minisztérium bányaügyi főnöke, a hazai bányászati koncepció legfőbb megvalósítója, a gyakorlatba át is ültette őket.