Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A bányászat ügye az országgyűlésen 1889 és 1890. (P.A. felszólalása és vita)
elmondani bátorkodtam, egy pár igen rövid észrevételt tenni és a t. báz figyelmébe ajánlani, i Halljuk! Halljuk !i Ismeretes, hogy a kiegyezés alkalmával átvettük az osztrák bányatörvényt némi módosítással es máig is ezzel élünk. Sok van ebben a törvényben, ami nem igen illik sajátlagos viszonyainkra és van elég olyan is, a mi már nem korszerlt. Ez okokból egy idóben mar tárgyalásokat kezdtek egy magyar bányatörvény szerkesztése végett, hosszas tanácskozásokat tartottak, de ezeknek folyama egyszerre megakadt, és vagy 4—5 év óta szünetel. Jgaz !' Már pedig éppen úgy, a mint szükséges volt és az állam erdekében állott, hogy erdőtörvényt és vízjogi törvényt alkossunk, múlhatatlanul szükséges az is, hogy nekünk egy határozott, világos, félre nem érthető, a mi érdekeinket tekiutetbe vevő szabályokat tartalmazó, önálló magyar bányatörvényünk legyen, : Elénk helyeslés jobbfelöl.! mert jó bányatörvény nélkül, nem fejlődhetik a bányászat. Legpraegnansaiih bizonyítékát látjuk ennek a keleti tartományokban és Törökországban, melyek bőven el vannak látva ásványkincsekkel, de a jogviszonyok ziláltsága és bizonytalansága annyira akadályozza ott a bányaipar fejlődését, hogy felhagyott bányákat igen gyakran, de mivelésbeu állókat csak ritkán láthatunk. Felkérem tehát a t. minister urat, kinek tárcsájához ez ügyek ezentúl tartozni fognak, legyen szíves azokat figyelmére méltatni és örvendeztessen meg bennünket niinel előbb a régóta óhajtva vari bányajavaslattal. ,Helyeslés.) Egyszersmind szives figyelmébe ajánlom a tisztelt minister urnák a bányakapitányságot intézményét is, melynek szervezetét ezélszertl lenne oly módon kibővíteni és javítani, a mint az a külföldön, különösen Néwetorszngbau létezik, t. i. hogy a bányakapitányságok eddigi feladataik mellett hathatósan cMenörizhcssek a \ magánbányák mive.lését, a raagáubáuyák mérnöki fölvételéről a mellejök rendelendő bányamérnökök segítségével, gondoskodjanak, az üzemterveket megbírálják és megállapítsak : és arról kezeskedjenek, hogy a mivelés okszeriteu, a uemzelgazdászati érdeknek megfelelóleg éa kellő tekintettel a személyzet biztonságára, vezettessék, tehát olyau hatáskörrel kellene ellátnia a bányakapitányokat a magán bányákra nézve, mint a milyennel vannak az erdöfelügyelök a magán erdöbirtokra nézve fölruházva. (Helyeslés jobblelől.i A bányakapitányságok mosuni szrrvezele mellett e feladatokat éppenséggel nem teljesíthetik, mert sent a kellő személyzettel, sem a kelió költséggel nem rendelkeznek ; a földmivelési Ministerium bányászali ügyosztálya pedig oly szegényesen van rendezve, hogy a bányakapitányságok ügyeinek központi vezetésére, és működésük irányítására alig lehet valamit Ennek következménye az, t. képviselőház, hogy a magánbányavállalatok teljesen magukra vannak hagyva, és a báayákat úgy mivelik. a hogy nekik tetszik : a nagyobb vállalatok el vannak ugyan látva a kellő szakképességgel biró vezető személyzettel és elég jól kezeltetnek bányáik : de a kisebb vállalatok müvei gyakran minden szakértelem nélkül és néha valójában oktalanul kezeltetnek és ezzel úgy maguknak, mint az államnak uagy kárt okoznak, (Igazít melyet tűrnünk nem szabad, mert ők is az állam vagyonának kezelói, és az az első birtokosa c vagyonnak, ki a hasznosítható telepeket felfedezte, nem pénzen vette meg ezeket, hanem ingyen kapta; az állam adományozta azokat neki úgy, mint régen jószágokat adományozott, a király hübérbe. és éppen úgy, mint e jószágok bizonyos esetekben vissza szállottak a királyra, visszaszállanak a bányák is bizonyos esetekben az adományozó államra, melynek ez okból is nagyon érdekéhen áll, hogy a bányák a magánosok birtokában is helyesen kezeltessenek. (Helyesles.l Az igaz, hogy a bányakapitányságok helyesebb szervezete több kiadással fog járni, de megtérül e több kiadás bizonyosan, részint a bányák okszerűbb kezelése, részint pedig a bányaipar lendületesebb fejlődése következtében. Azonban ettől el is tekintve, van e költségekre fedezetünk » tárgyalás alatt levő költségvetésben is hol a bányakapitányságok ezime alatt G3 400 frt kiadás van előirányozva, a bányailletékckről pedig !)í 000 frt bevétel. — Ügy vélem, t. képviselőház, ha elismerjük, bogy a bányászatnak nagy szüksége van segítségünkre és pártolásunkra, pártolásunknak és segítségünknek legkisebb mértéke esak az lehet, hogy a bányászattól származó bevételt ismét javára fordítsuk. Nem akarok azonban c tekintetben sem provocálni valamely határozatot most az év közepén : csak jelezni akartain a tényeket és a bányászok óhajtásait; lia ezek teljesülnek, akkor meg lehetünk nyugtatva ama aggodalmak iránt is, melyeket Hoilsy Pál es Thaly Kálmán t. képviselő urak felemlítettek ; mert — a mint minapában röviden kifejteni bátorkodtam—a bányászat uemzelgazdászati értékének fősulya nem abban a jövedclemfeleslegbcn rejlik, melyet a vállalkozó magával vihet és ott költhet el, a hol akarja, hanem abban, hogy nagyszámú munkásokat foglalkoztat, nagy összegeket hoz forgalomba és egész vidékeknek ad alkalmat a keresetre, t Helyeslése Minthogy pedig a hányalurtnéov értékének legnagyobb része felmegy a költségekre, melyek bent maradnak az országban, a banya vidékén, ha tehát biztosítva vagyunk, hogy a bányák nemzetgazdászali szem pontból is jól kezeltetnek, megnyugvással átengedhetjük a jövedelem fölöslegét annak a külföldi vállalkozónak, a ki szives volt azon a vidéken nagy összegeket for-